időjárás 15°C Paszkál 2022. május 17.
logo

Nem lesz itthon általános ingatlanadó

Jakubász Tamás
2021.07.31. 07:05
Nem lesz itthon általános ingatlanadó

A lakóingatlanok döntő többsége magánkézben van, sokszor a családok egyetlen jelentős vagyontárgyát jelentik. Ilyen társadalmi viszonyok között nem jöhet szóba az általános, országos ingatlanadó. Akkor sem, ha nemzetközi szervezetek és a baloldal ezt sürgetik – erről beszélt a Magyar Nemzetnek a pénzügyekért felelős államtitkár. Gion Gábor szót ejtett a negyedik hullám esetleges hatásairól és a gazdaságban rejlő tartalékokról is.

A LÉNYEG, RÖVIDEN:

  • Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon.
  • Nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy a munkanélküliek minél gyorsabban munkát találhassanak.
  • Az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.
  • Nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal.
  • A kormány folyamatosan tárgyalja az újabbnál újabb gazdaságot újraindító intézkedéseket.
  • Nem szeretnék olyan világban élni, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. Sokan megtapasztalhattuk, milyen volt, amikor ezt kipróbálták, és nem hozott jó eredményt.
  •  

    – A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD közzétette a hazánkról készült legfrissebb országtanulmányát. Az utóbbi időben az uniós vagy a nemzetközi összegzések nem szenvedtek hiányt politikai utalásokban. Ez a dokumentum is beleillik a sorba?

    – Szó sincs róla! Az OECD országtanulmánya üdítő kivételnek számít, szakmai alapon, politikai zajtól mentesen készül el az összegzés. A dokumentum összeállítását vita előzte meg, amelyben szintén tárgyilagosan lehetett eszmét cserélni a felmerülő kérdésekről, esetleges vitás pontokról.

    – Sok a vitás pont?

    – Az OECD és a kormány álláspontja a legtöbb kérdésben összecseng, komoly vitákról nem lehet beszélni. Ilyen eredményt hoznak azok az egyeztetések, amelyeknél a szakmai szempontok és nem a politikai nézetek dominálnak. Néhány változtatás van csupán, amelyet az OECD melegen ajánl, de a kormány – mivel egészen másként vélekedik a kérdésről – nem fogad meg.

    Az egyik ilyen az országos, általános ingatlanadó hazai bevezetése, a nemzetközi szervezet régóta szorgalmazza ezt.

    – Akárcsak a baloldal…

    – Az elmúlt évtized fő adóügyi változtatásai vitathatatlan sikert hoztak. Csökkentek a jövedelemadók, miközben nőttek a fogyasztás közterhei, így pedig olyan adórendszer alakult ki, amely vonzza a beruházásokat, miközben komoly szerepet játszik a munkahelyek számának jelentős növekedésében és a bérek emelkedésében. De ebbe a rendszerbe nem illik bele az általános ingatlanadó, ez az adónem egyszerűen nem való Magyarországra. Már csak azért sem, mert a lakóingatlanok kilencven százaléka magánkézben van, ennek pedig az az oka, hogy a magyarok szeretnek a saját lakásukban, házukban lakni. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok családnál az ingatlan az egyetlen nagy értékű vagyontárgy.

    Az adószabályok nem szakadhatnak el a társadalmi viszonyoktól, az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.

    Gion Gábor. Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon
    Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

    – Az OECD-ben van helye ellenvéleménynek?

    – Természetesen. S ez jól is van így, magam nem szeretnék olyan világban élni, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. Sokan megtapasztalhattuk, milyen volt, amikor ezt kipróbálták, és nem hozott jó eredményt. Visszatérve az országtanulmányra: eltérő állásponton van a kormány és az OECD a munkanélkülieket megillető támogatás hosszúságáról is. A nemzetközi szervezet szerint hazánk a kelleténél rövidebb ideig folyósít segélyt. A nézetkülönbség abból adódik, hogy a kormány felfogása szerint nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy az érintettek minél gyorsabban munkát találhassanak. Átmeneti megoldásként pedig szóba jöhet a közmunkaprogram is, amely bár sikeres és hasznos, de idővel biztosan leépül, mégpedig azért, mert a piaci szereplők munkát kínálnak majd a legtöbb közmunkásnak. Megjegyzem: a folyamatok a kormány álláspontját támasztják alá.

    A legfrissebb adatok szerint idehaza újra foglalkoztatási csúcsot döntöttünk, a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most. Nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen eredmény ez, amikor éppen csak elhagytuk a vírus harmadik hullámát.

    – Hogyan érintheti a gazdaságot az esetleges negyedik hullám?

    – A gazdasági folyamatok megtervezése akkor is rendkívül bizonytalan feladat, ha nincs globális járványhelyzet, a mai viszonyok között az eddigieknél is komolyabb kihívás pontos prognózist adni. A kormány határozott intézkedéseket tett a gazdaság védelméért és újraindításáért, így most azzal számolunk, hogy idén több mint hat százalékkal nő a magyar gazdaság, amit jövőre öt százalék feletti mutató követhet. Magyarország megnyerte az oltási versenyt, és tovább is ösztönözzük az átoltottságot, ez gazdaságilag is komoly előny.

    Nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal.

    – Miként vélekednek a jó tempójú magyar oltási programról az OECD-ben?

    – A magyar oltási program gyorsaságát s ezzel sikerességét a nemzetközi szervezet is méltatta az országtanulmányban. Nem véletlen, hogy az év elején Magyarország oltott az egyik leggyorsabban, a gyorsaság pedig ebben a helyzetben kulcsfontosságú. Minden egyes lezárásokkal sújtott nap 10-15 milliárd forint kiesést jelentett az országnak, nem beszélve az elvesztett emberéletekről. Elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen viszonyok között a baloldal mindent megtesz az oltási program megakadályozásért.

    Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon. A kormány jó döntést hozott, amikor bio­lógiai, orvosi megoldásokat keresett, és minden elérhető oltóanyagot bevetett.

    Ennek lett a következménye, hogy másfél-két hónappal korábban nyithattunk, mint Nyugat-Európa legnagyobb része.

    – Milyen kilátásokkal vágunk neki a következő időszaknak? Vannak a gazdaságban tartalékok?

    – Komoly tartalékokról beszélhetünk, az egyiket a beruházások jelentik. Jelenleg 6600 milliárd forintnyi termelőkapacitás-fejlesztés zajlik az országban, ebből 2200 mil­liárdnyi a pandémia alatt kezdődött. Az adat alapján a helyzet olyan, mintha nem is lett volna válság. A másik fontos forrást az adhatja, hogy a lakosság komoly összegeket takarított meg. A járvány időszakában – arányaiban – a harmadik legtöbbet a magyar lakosság tette félre. A fogyasztók bizalma, bátorsága lassan visszatér, megindulnak a nagyobb vásárlások, a félretett összegek így nagy lökést adhatnak a gazdaságnak.

    A kormány eközben folyamatosan tárgyalja az újabbnál újabb gazdaságot újraindító intézkedéseket, amellyel a célunk a gazdasági növekedés erősítése, ezáltal az, hogy a magyar családok, a fiatalok, az idősek jobban éljenek és a vállalkozások is előre tudjanak lépni.