Nem lesz itthon általános ingatlanadó

A lakóingatlanok döntő többsége magánkézben van, sokszor a családok egyetlen jelentős vagyontárgyát jelentik. Ilyen társadalmi viszonyok között nem jöhet szóba az általános, országos ingatlanadó. Akkor sem, ha nemzetközi szervezetek és a baloldal ezt sürgetik – erről beszélt a Magyar Nemzetnek a pénzügyekért felelős államtitkár. Gion Gábor szót ejtett a negyedik hullám esetleges hatásairól és a gazdaságban rejlő tartalékokról is.

20200716 Budapest Sas-hegy Fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

A LÉNYEG, RÖVIDEN:

Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon.

Nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy a munkanélküliek minél gyorsabban munkát találhassanak.

Az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.

Nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal.

A kormány folyamatosan tárgyalja az újabbnál újabb gazdaságot újraindító intézkedéseket.

Nem szeretnék olyan világban élni, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. Sokan megtapasztalhattuk, milyen volt, amikor ezt kipróbálták, és nem hozott jó eredményt.

– A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD közzétette a hazánkról készült legfrissebb országtanulmányát. Az utóbbi időben az uniós vagy a nemzetközi összegzések nem szenvedtek hiányt politikai utalásokban. Ez a dokumentum is beleillik a sorba?

– Szó sincs róla! Az OECD országtanulmánya üdítő kivételnek számít, szakmai alapon, politikai zajtól mentesen készül el az összegzés. A dokumentum összeállítását vita előzte meg, amelyben szintén tárgyilagosan lehetett eszmét cserélni a felmerülő kérdésekről, esetleges vitás pontokról.

– Sok a vitás pont?

– Az OECD és a kormány álláspontja a legtöbb kérdésben összecseng, komoly vitákról nem lehet beszélni. Ilyen eredményt hoznak azok az egyeztetések, amelyeknél a szakmai szempontok és nem a politikai nézetek dominálnak. Néhány változtatás van csupán, amelyet az OECD melegen ajánl, de a kormány – mivel egészen másként vélekedik a kérdésről – nem fogad meg.

Az egyik ilyen az országos, általános ingatlanadó hazai bevezetése, a nemzetközi szervezet régóta szorgalmazza ezt.

– Akárcsak a baloldal…

– Az elmúlt évtized fő adóügyi változtatásai vitathatatlan sikert hoztak. Csökkentek a jövedelemadók, miközben nőttek a fogyasztás közterhei, így pedig olyan adórendszer alakult ki, amely vonzza a beruházásokat, miközben komoly szerepet játszik a munkahelyek számának jelentős növekedésében és a bérek emelkedésében. De ebbe a rendszerbe nem illik bele az általános ingatlanadó, ez az adónem egyszerűen nem való Magyarországra. Már csak azért sem, mert a lakóingatlanok kilencven százaléka magánkézben van, ennek pedig az az oka, hogy a magyarok szeretnek a saját lakásukban, házukban lakni. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok családnál az ingatlan az egyetlen nagy értékű vagyontárgy.

Az adószabályok nem szakadhatnak el a társadalmi viszonyoktól, az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.

Gion Gábor. Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon
Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

– Az OECD-ben van helye ellenvéleménynek?

– Természetesen. S ez jól is van így, magam nem szeretnék olyan világban élni, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. Sokan megtapasztalhattuk, milyen volt, amikor ezt kipróbálták, és nem hozott jó eredményt. Visszatérve az országtanulmányra: eltérő állásponton van a kormány és az OECD a munkanélkülieket megillető támogatás hosszúságáról is. A nemzetközi szervezet szerint hazánk a kelleténél rövidebb ideig folyósít segélyt. A nézetkülönbség abból adódik, hogy a kormány felfogása szerint nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy az érintettek minél gyorsabban munkát találhassanak. Átmeneti megoldásként pedig szóba jöhet a közmunkaprogram is, amely bár sikeres és hasznos, de idővel biztosan leépül, mégpedig azért, mert a piaci szereplők munkát kínálnak majd a legtöbb közmunkásnak. Megjegyzem: a folyamatok a kormány álláspontját támasztják alá.

A legfrissebb adatok szerint idehaza újra foglalkoztatási csúcsot döntöttünk, a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most. Nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen eredmény ez, amikor éppen csak elhagytuk a vírus harmadik hullámát.

– Hogyan érintheti a gazdaságot az esetleges negyedik hullám?

– A gazdasági folyamatok megtervezése akkor is rendkívül bizonytalan feladat, ha nincs globális járványhelyzet, a mai viszonyok között az eddigieknél is komolyabb kihívás pontos prognózist adni. A kormány határozott intézkedéseket tett a gazdaság védelméért és újraindításáért, így most azzal számolunk, hogy idén több mint hat százalékkal nő a magyar gazdaság, amit jövőre öt százalék feletti mutató követhet. Magyarország megnyerte az oltási versenyt, és tovább is ösztönözzük az átoltottságot, ez gazdaságilag is komoly előny.

Nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal.

– Miként vélekednek a jó tempójú magyar oltási programról az OECD-ben?

– A magyar oltási program gyorsaságát s ezzel sikerességét a nemzetközi szervezet is méltatta az országtanulmányban. Nem véletlen, hogy az év elején Magyarország oltott az egyik leggyorsabban, a gyorsaság pedig ebben a helyzetben kulcsfontosságú. Minden egyes lezárásokkal sújtott nap 10-15 milliárd forint kiesést jelentett az országnak, nem beszélve az elvesztett emberéletekről. Elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen viszonyok között a baloldal mindent megtesz az oltási program megakadályozásért.

Aki egy biológiai veszélyhelyzetet politikai eszközökkel próbál megoldani, az inkább hozzá se fogjon. A kormány jó döntést hozott, amikor bio­lógiai, orvosi megoldásokat keresett, és minden elérhető oltóanyagot bevetett.

Ennek lett a következménye, hogy másfél-két hónappal korábban nyithattunk, mint Nyugat-Európa legnagyobb része.

– Milyen kilátásokkal vágunk neki a következő időszaknak? Vannak a gazdaságban tartalékok?

– Komoly tartalékokról beszélhetünk, az egyiket a beruházások jelentik. Jelenleg 6600 milliárd forintnyi termelőkapacitás-fejlesztés zajlik az országban, ebből 2200 mil­liárdnyi a pandémia alatt kezdődött. Az adat alapján a helyzet olyan, mintha nem is lett volna válság. A másik fontos forrást az adhatja, hogy a lakosság komoly összegeket takarított meg. A járvány időszakában – arányaiban – a harmadik legtöbbet a magyar lakosság tette félre. A fogyasztók bizalma, bátorsága lassan visszatér, megindulnak a nagyobb vásárlások, a félretett összegek így nagy lökést adhatnak a gazdaságnak.

A kormány eközben folyamatosan tárgyalja az újabbnál újabb gazdaságot újraindító intézkedéseket, amellyel a célunk a gazdasági növekedés erősítése, ezáltal az, hogy a magyar családok, a fiatalok, az idősek jobban éljenek és a vállalkozások is előre tudjanak lépni.