A LÉNYEG, RÖVIDEN:
– A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD közzétette a hazánkról készült legfrissebb országtanulmányát. Az utóbbi időben az uniós vagy a nemzetközi összegzések nem szenvedtek hiányt politikai utalásokban. Ez a dokumentum is beleillik a sorba?
– Szó sincs róla! Az OECD országtanulmánya üdítő kivételnek számít, szakmai alapon, politikai zajtól mentesen készül el az összegzés. A dokumentum összeállítását vita előzte meg, amelyben szintén tárgyilagosan lehetett eszmét cserélni a felmerülő kérdésekről, esetleges vitás pontokról.
– Sok a vitás pont?
– Az OECD és a kormány álláspontja a legtöbb kérdésben összecseng, komoly vitákról nem lehet beszélni. Ilyen eredményt hoznak azok az egyeztetések, amelyeknél a szakmai szempontok és nem a politikai nézetek dominálnak. Néhány változtatás van csupán, amelyet az OECD melegen ajánl, de a kormány – mivel egészen másként vélekedik a kérdésről – nem fogad meg.
Az egyik ilyen az országos, általános ingatlanadó hazai bevezetése, a nemzetközi szervezet régóta szorgalmazza ezt.
– Akárcsak a baloldal…
– Az elmúlt évtized fő adóügyi változtatásai vitathatatlan sikert hoztak. Csökkentek a jövedelemadók, miközben nőttek a fogyasztás közterhei, így pedig olyan adórendszer alakult ki, amely vonzza a beruházásokat, miközben komoly szerepet játszik a munkahelyek számának jelentős növekedésében és a bérek emelkedésében. De ebbe a rendszerbe nem illik bele az általános ingatlanadó, ez az adónem egyszerűen nem való Magyarországra. Már csak azért sem, mert a lakóingatlanok kilencven százaléka magánkézben van, ennek pedig az az oka, hogy a magyarok szeretnek a saját lakásukban, házukban lakni. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok családnál az ingatlan az egyetlen nagy értékű vagyontárgy.
Az adószabályok nem szakadhatnak el a társadalmi viszonyoktól, az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.
Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet
– Az OECD-ben van helye ellenvéleménynek?
– Természetesen. S ez jól is van így, magam nem szeretnék olyan világban élni, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. Sokan megtapasztalhattuk, milyen volt, amikor ezt kipróbálták, és nem hozott jó eredményt. Visszatérve az országtanulmányra: eltérő állásponton van a kormány és az OECD a munkanélkülieket megillető támogatás hosszúságáról is. A nemzetközi szervezet szerint hazánk a kelleténél rövidebb ideig folyósít segélyt. A nézetkülönbség abból adódik, hogy a kormány felfogása szerint nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy az érintettek minél gyorsabban munkát találhassanak. Átmeneti megoldásként pedig szóba jöhet a közmunkaprogram is, amely bár sikeres és hasznos, de idővel biztosan leépül, mégpedig azért, mert a piaci szereplők munkát kínálnak majd a legtöbb közmunkásnak. Megjegyzem: a folyamatok a kormány álláspontját támasztják alá.
A legfrissebb adatok szerint idehaza újra foglalkoztatási csúcsot döntöttünk, a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most. Nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen eredmény ez, amikor éppen csak elhagytuk a vírus harmadik hullámát.
– Hogyan érintheti a gazdaságot az esetleges negyedik hullám?
