Európai szintű a hazai bérminimum

Az Orbán-kormány elmúlt három ciklusa alatt 74 százalékkal nőtt a hazai minimálbér és 87 százalékkal a bérminimum vásárlóértéke. Ennél magasabb dinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia tudott produkálni. Ehhez képest 2002 és 2010 között Magyarország volt az egyetlen ország Európában, ahol csökkent a minimálbér reálértéke – emlékeztetett a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

2021. 11. 22. 5:55
null
Miskolc, 2019. január 11. Munkás dolgozik az iBooster fékrásegítő rendszer gyártósorán a német Bosch konszern miskolci autóipari gyárában, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-ben 2019. január 11-én. A kft-ben 2021-ig tartó projekt keretében egyebek mellett új generációs termékek gyártósorait és tesztberendezéseket telepítenek. A kormány a 14,1 milliárd forintos beruházáshoz 2,65 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Januártól több lesz a minimálbér, mint amennyi a baloldali kormány alatt, 2010-ben az átlagbér volt. Schanda Tamás, az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a minap arra is emlékeztetett, hogy a sikeres válságkezelésnek köszönhetően a kormány megakadályozta a bérek csökkenését, a gazdaság visszaesését és a munkanélküliség növekedését. Nagyon kedvező eredménynek számít, hogy a járvány ellenére már 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon, és emelkednek a bérek is. Január­tól kétszázezer forintra nő a minimálbér és 260 ezer forintra a garantált bérminimum havi összege. A legkisebb garantált béremeléseknek ráadásul számos pozitív hozadéka van, mert ezzel a különböző családtámogatások is emelkednek.

– A támogató gazdaságpolitikának és a kiemelkedő gazdasági növekedésnek köszönhetően 670 milliárdos adócsökkentéssel támogathatja a kormány a vállalkozások béremelési törekvéseit – tette hozzá Schanda Tamás.

A béremelésekkel kapcsolatban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is ismertetett egy elemzést. Mint írták, Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozásakor mindannyiunk álma és reménye volt, hogy a hazai bérek gyorsan a nyugati keresetek szintjéhez fognak közelíteni. 2010 előtt azonban keservesen csalódnunk kellett: a minimálbér és a garantált bérminimum terén is az európai rangsor utolsó felében kullogtunk, és nem is tudtunk előrelépni. Sőt a minimálbér reálértéke terén 2002 és 2010 között Csehország, Lengyelország és Szlovákia is megelőzött minket. 

Nem meglepő ez annak fényében, hogy 2002 és 2010 között Magyarország volt az egyetlen ország Európában, ahol csökkent a minimálbér reálértéke.

A Századvég elemzése jelezte: 2010 után azonban a magyar kormány stratégiai célja volt a hazai keresetek, így a legalacsonyabb bérek emelése. 

Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között 74 százalékkal nőtt a hazai minimálbér és 87 százalékkal a bérminimum vásárlóértéke. Ennél magasabb dinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia tudott produkálni.

A közelmúltban bejelentett újabb jelentős magyar béremelések azt jelentik, hogy a hazai garantált bérminimum európai szintű lesz. A 2004-ben és 2010-ben még álomnak tűnő bérkonvergencia tehát részben megtörtént – húzták alá a dokumentumban.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet statisztikái alapján – feltételezve, hogy a többi európai ország tartja az elmúlt öt évben tapasztalható bérnövekedési ütemet – a legalább középfokú végzettséggel dolgozó magyar munkavállalók legalacsonyabb bére közel kétszerese lesz a lettekének, másfélszerese az észtekének és szlovákokénak, de magasabb lesz a cseh, a portugál, a görög és a litván értéknél is, egyben azonos szintre kerül a lengyel és a szlovén munkavállalók minimális keresetével.

Mindez azt jelenti, hogy három kormányzati ciklus alatt a magyar fizetések fenti mutatója megelőzte a görögökét és a portugálokét, egyben nullára faragtuk a lengyelek 14 százalékos és a szlovének hetvenszázalékos előnyét is – hívta fel a figyelmet a pozitív változásokra a Századvég.

Borítókép: Munkás dolgozik az iBooster fékrásegítő rendszer gyártósorán a német Bosch konszern miskolci autóipari gyárában (Fotó: MTI/Vajda János)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.