Egyre több helyen kezdődnek a bértárgyalások a versenyszférában. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakszervezetek és országos konföderációk arról számoltak be, hogy a legtöbb vállalatnál megszokott menetrend, hogy a bérfejlesztésekről érdemben csak a minimálbér és a garantált bérminimum januártól kötelező emeléséről szóló megállapodás megkötését követően kezdődnek az egyeztetések.
A versenyszférában a legtöbb cég nem az új év első hónapjához köti a bérrendezést, hanem az új üzleti évhez, vagyis az érintett munkavállalók többsége áprilistól dolgozhat magasabb fizetésért.
A munkavállalói képviseletek beszámolói szerint ugyanakkor már év végén megkezdődnek a bértárgyalások a piaci szereplőknél. Ebben az időszakban nemcsak a bérrendezés kerül napirendre, hanem az év végi juttatások, egyszeri kifizetések, bónuszok és egyéb kifizetések is. A vállalati szférában ráadásul komoly feladatot jelent a 2022-es keresetrendezés.
A cégeknek a garantált bérminimum jelentős emelése okozhatja a legnagyobb fejtörést. A középfokú végzettséghez kötött bérminimum januártól húsz százalékkal bruttó 260 ezer forintra nő az idei 219 ezer forintról. Ez komoly feszültséghez vezethet a munkavállalók között, mivel az idei és a tavalyi összeg közötti bérért dolgozók keresetét is emelni kell. A munkahelyi béke alapfeltétele, hogy az érintettek keresete ne lehessen alacsonyabb a megemelt bérminimum összegénél.
A munkaerőpiac kilábalt a Covid–19-járvány okozta válságból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások új munkaerőt alkalmaznának, ám a kínálat egyre szűkösebb, területenként eltérő mértékben ismét felerősödött a munkaerőhiány.
Ennek következménye, hogy újraindult a verseny a képzett, tapasztalt munkavállalók felvételéért, vagy ami ennél is fontosabb, a megtartásukért.
Ebben a versenyben pedig az nyer, aki az alkalmazottak elvárásainak minél inkább eleget tud tenni.
A magyar munkavállalók elsősorban a fizetés, azon belül is az alapbér összege alapján mérlegelnek. Ha a konkurencia többet ajánl, akkor a munkavállalók gyorsan továbbállhatnak.
A jelentős minimálbér-emelés és a bérverseny az elemzői és a kormányzati várakozások szerint is két számjegyű átlagkereset-növekedést hoz jövőre, érdemi reálkereset-emelkedéssel. A foglalkoztatottak ráadásul ezt el is várják, mivel a járvány miatt sokak bére nem, vagy az inflációtól elmaradó mértékben nőtt idén.
Az érdekképviseletek elsődleges célja az alapbérek emelése. Fontos szerep juthat az egyéb rendszeres vagy egyszeri kifizetéseknek és a nem bérjellegű, úgynevezett munkavállalói jóllétet növelő intézkedéseknek is.
Borítókép: A vasútnál lojalitási bónuszt is kapnak a munkavállalók (Fotó: Kurucz Árpád)
