Éves összevetés alapján az idei harmadik negyedévben több mint nyolc százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Trenkwalder munkaerő-közvetítő és a Moore Hungary tanácsadó cég közös felméréséből.
A béremelkedés üteme valamivel lassabb a tavalyinál, amikor elérte a 11 százalékot. Az országon belüli eltérés ugyanakkor jelentős. Budapesten a fizikai órabérek megközelítik a kétezer forintot, míg a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon mindössze 1300 forint körül mozognak. A középvezetők fizetése jóval kevésbé, körülbelül négy százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Az elemzés rámutat, hogy
az alacsony bérnövekedés ellenére jelentéktelen volt a kilépések mértéke. A munkavállalók azért maradtak munkahelyükön, mert a béren kívüli juttatási elemek mértéke elfogadható volt számukra, még ha az alapbér jelentősen nem is nőtt.
Jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése nyomán folytatódik a fizikai munkakörökben a járvány előtti években jellemző, több mint tízszázalékos éves bérfelzárkózás.
A járvány 2020-ban érdemben visszavetette a fizikai dolgozók fizetésének emelését, a kényszerleállások miatt pedig a munkahelyek megtartása vált elsődlegessé.
A korlátozások feloldását és az újraindulást követően ugyanakkor ismét megjelent a munkaerőhiány, sőt egyes elemzések szerint a munkaerő iránti kereslet már most meghaladja a 2019 végén tapasztaltakat. Ismét egyre szorosabb tehát a munkaerő megtartásáért folytatott verseny, amely a minimálbér és a bérminimum emelésétől függetlenül is rákényszeríti a foglalkoztatókat a komolyabb fizetésemelésekre.
Borítókép: MTI/EPA/AAP/James Ross
