Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Parragh azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a héten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajló egyeztetéseken megállapodásközeli helyzetbe jutottak a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal képviselői, így a jövő évi minimálbér bruttó kétszázezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedne.
A kamara elnöke szerint
a minimálbért a rendszerváltozás után nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai térségben költségelemnek tekintették. Az volt a lényeg, hogy minél kevesebbet fizessen a munkaadó. Parragh László megjegyezte, ez lassan megváltozik és egyre inkább megértik a munkaadók, hogy a minimálbér messze túlmutat a költségelemen.
Az MKIK elnöke példaként említette a nyugat-európai modellt, ahol kicsivel az infláció fölött emelik a béreket, amivel olyan fejlődést generálnak, ami a cégek versenyképességét javítja. Az iparkamara korábbi mérései szerint
az erőteljes bérnövekedés nem korlátozta a gazdasági növekedést.
Ugyanakkor Parragh László hozzátette, hogy a bérköltséget tekintve nagy különbségek vannak ágazatok és iparágak között.
A munkáltatói járulékok négy százalékpontos csökkentésével a munkáltatói teher 13 százalékra csökkenne január 1-jétől, a kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig 11-ről tíz százalékra. Az MKIK elnöke megfelelőnek ítélte ezt az ellentételezést, ami segíti a cégeknél a bérek kigazdálkodását az állami költségvetés működőképességének megőrzése mellett.
Borítókép: Dolgozó a zsámbéki Ziegler Ostyaüzemben Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter
