Jobban nő a minimálbér, mint a fogyasztói árak

A vártnál magasabb infláció ellenére is érzékelhető bérnövekedést jelent a legtöbb munkavállalónak a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése. A húsz százalékkal feljebb srófolt januári fizetés komoly reál­kereset-emelkedést jelent, kétszer annyit vásárolhatnak belőle a munkavállalók, mint 2010-ben. Az elemzők egyhangú véleménye szerint a magasabb keresetűek jelentősebb béremelése is elkerülhetetlen jövőre, vagyis a legtöbb dolgozó fizetése az árak növekedését meghaladó mértékben kúszhat magasabbra.

Fotó: Katona_Vanda

Érzékelhető béremelést jelent a minimálbér és a bérminimum jövő évi jelentős emelése. Az erről szóló bérmegállapodást várhatóan jövő héten írják alá a szociális partnerek, ugyanakkor elvben már hetekkel ezelőtt megszületett a döntés a 2022-es kötelező legkisebb keresetekről. 

A minimálbér bruttó 167 400 forintról 200 000 forintra nő. Kedvezmények nélkül számolt nettó összege 111 300 forintról 133 000 forintra emelkedik. A középfokú végzettséghez kötött, az idén bruttó 219 000, nettó 145 600 forintos garantált bérminimum bruttó 260 000 forint, nettó 172 900 forint lesz januártól. Az idei bérmegállapodás mintegy húsz-húsz százalékos, vagyis jelentős és érdemi béremelkedést jelent. 

Annak ellenére is többet költhetnek az érintett munkavállalók, hogy egész Európában a várakozásokat meghaladó áremelkedés tapasztalható. 

A legfrissebb elemzői vélemények többnyire öt százalék körüli inflációt várnak 2021-re. Ez tehát azt jelenti, hogy a minimálbérek vásárlóértéke átlagosan akár 15 százalékkal is magasabb lehet. Az elemzők véleménye megoszlik az érdemi bérfelzárkózás hatásairól. 

Összességében mindenki egyetért azzal, hogy nemcsak a kötelező legkisebb bérért foglalkoztatottaknak, hanem szinte minden munkavállalónak, valamint mintegy félmillió szociális juttatásban részesülőnek a jövedelme nő érezhetően. 

A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a vállalkozások többletterhe a garantált bérminimum hatására jelentősen nőhet. Ennek a bértorlódás az egyik legfőbb oka: 

azoknak a munkavállalóknak is rendezni kell a bérét, akik most bruttó 219 ezer forintnál többért, de 260 ezer forintnál kevesebbért vagy közel ugyanekkora összegért dolgoznak. 

A bértömeg növekedése más, a járvány miatt jellemző globális nehézségekkel együtt tovább gyorsíthatja az inflá­ciót. Több elemző ugyanakkor rámutat: ezeket a hatásokat képesek fékezni a gazdaságpolitikai intézkedések. A vállalkozásoknak pedig bevételnövekedést eredményez a vásárlóerőben is tovább emelkedő fizetés.

A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal ugyanakkor kevesli a húszszázalékos minimálbér-emelést is, noha a baloldali kormányok idején a magas munkanélküliség mellett a vásárlóerő visszaesése is érezhető volt. A baloldal emellett a minimálbér nettó összegét emelné, ugyanakkor egy ilyen lépés jóval kevesebbeket érintene. Szalai Piroska munkaerőpia­ci szakértő elemzésében arra mutatott rá, hogy 

a minimálbér kevés munkavállalót érint közvetlenül. A kötelező legkisebb bér alapján számolt szociális juttatások ráadásul nem nőnének, ha a bruttó összeg helyett a nettó összeg emelkedne, például az egykulcsos adórendszer megszüntetésével.

A mostani bérmegállapodás viszont több millió munkavállalót érint. A garantált bérminimum vásárlóereje jövőre több mint kétszer, 112 százalékkal nagyobb lesz a 2010-es kormányváltáshoz képest. 

Szalai Piroska felidézte: a szakképzettséget igénylő munkakörökben kötelező legkisebb kereset, a garantált bérminimum vásárlóértéke a 2006-os bevezetésétől ­2010-ig mindössze tíz százalékkal nőtt, és az összeg alig volt magasabb a minimálbérnél.

Mint korábban már megírtuk, hivatalosan minimálbért a munkavállalók mindössze öt-hat százaléka keres, vagyis négyszázezer dolgozót érint közvetlenül az emelés. Egy részük ráadásul jövedelme egy részét feketén kapja kézhez.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Katona Vanda)