időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo

Kiheverte a járványt a munkaerőpiac

Nagy Kristóf
2021.10.02. 09:15 2021.10.03. 00:33
Kiheverte a járványt a munkaerőpiac

Túljutott a koronavírus-járvány okozta válságon a hazai foglalkoztatás. Többen dolgoznak már, mint 2019 végén – mondta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a kormány az eredményes válságkezelést követően is több programmal segíti a foglalkoztatás további bővítését, különösen a munkavállalók kétharmadát alkalmazó kis- és középvállalkozásoknál. E cégeket mostantól havi bruttó 309 ezer forint bérköltség átvállalásával is új munkaerő felvételére ösztönzi az állam.

– A járvány tavaly márciusi megjelenését követően attól lehetett tartani, hogy akár 400 ezer munkahely is veszélybe kerülhet. Bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv? 

– A gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült elkerülnünk ezt a veszteséget. A teljes nemzetgazdaságban ma már mintegy 4,7 millióan dolgoznak, többen, mint a rendszerváltás óta bármikor. 2019 decemberéhez képest is több mint ötvenezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A magyar emberekkel közösen tehát felülteljesítettük azt a vállalásunkat, hogy legalább annyi munkahelyet hozunk létre, mint amennyi a válság miatt megszűnt. A legalább öt főt foglalkoztató vállalatoknál a koronavírus megjelenését követően 230 ezer munkahely tűnt el. A hétszázalékos átmeneti csökkenést azonban kilencszázalékos bővüléssel sikerült ellensúlyozni. Mára már 250 ezer fővel dolgoznak többen a versenyszférában, mint a tavaly nyári mélypont idején.

– Az adatokat mennyire szépíti a részmunkaidő vagy akár a gyakoribb szürke- és feketefoglalkoztatás? 

– A foglalkoztatás egyértelműen stabilizálódott, az adatok nem a részmunkaidős és alkalmi jellegű munkák miatt kedvezők, ahogy a trükközések sem váltak gyakoribbá. Ma 335 ezer fővel több a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott, mint tavaly júniusban. Közülük 205 ezren fizikai, míg 130 ezren szellemi munkakörben helyezkedtek el. Ezzel a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók száma 3,2 milliós rekordmagasságba emelkedett. 

– Milyen területeken jött létre a legtöbb munkahely? 

– Rendkívül kedvező fejlemény, hogy a foglalkoztatás a magas hozzáadott értékű, jövőorientált, a beruházások ösztönzésében kulcsszerepet játszó iparágakban bővült leginkább. A legtöbb új munkahelyet az IT-szektor hozta létre. A járványt megelőző időszakhoz képest 17 ezerrel dolgoznak többen az ágazatban. A szakmai, tudományos tevékenységhez kapcsolódó munkakörökben 2019 hasonló időszakához képest közel tízezer fővel többen helyezkedtek el. A harmadik legnagyobb munkahelyteremtő ágazat az építőipar, amelynek legalább öt főt foglalkoztató cégeinél kilencezerrel több álláshelyet töltenek be, mint a járvány kitörése előtt.

– Szükség van még a válságkezelő munkaerőpiaci intézkedésekre? 

– Tavaly és az idén tavasszal több intézkedéssel is segítettük a munkahelyek megtartását, újak létrehozását. Idetartozik egyebek mellett a vállalkozásokat terhelő adók átmeneti elengedése, az új munkavállalók után adott bértámogatás, az ágazati bértámogatások vagy a hitelmoratórium. A többnyire már lezárult programokkal sikeresen kezeltük a válságot, hiszen harminc éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint ma. A kormány a foglalkoztatás további bővítése érdekében tovább segíti a hazai vállalkozásokat és a magyar családokat. A gazdaság védelme után már inkább annak újraindítását érdemes célzott programokkal ösztönözni. Június óta érhető el az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatása. A még most is futó programban az év végéig lehet beadni az igényléseket. Egyszeri 219 ezer forintot kaphatnak azok a mikrovállalkozások és önfoglalkoztatók, amelyek alkalmazottak hiányában nem voltak jogosultak ágazati bértámogatásra. Eddig több mint 81 ezren kértek támogatást mintegy 18 milliárd forint összegben.

Bodó Sándor: A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most Fotó: Teknős Miklós

– Milyen programokkal segíthető az elhelyezkedés? 

– Hétfőn indult a legújabb konstrukció, a kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő támogatása. A kormány kiemelten kezeli a kkv-szektort, amely óriási szerepet játszik a hazai foglalkoztatásban. Ezért a 13,7 milliárd forintos keretből a kkv-k pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra. A pályázaton elnyert összeget a munkavállalói létszám növelésére és a kapacitásbővítés költségeire fordíthatják a cégek. A támogatás akkor jár, ha a vállalkozás az augusztusihoz képest legalább három, legfeljebb 25 fővel növeli munkavállalói számát. Az egy fő után járó támogatás legfeljebb négymillió forint, vállalkozásonként pedig akár százmillió forint lehet.

– A gyakorlatban hogyan növeli a foglalkoztatást a program? 

– A program 16 hónapon keresztül garantálja az új alkalmazott foglalkoztatását. Az elnyert összeg az új munkavállaló nyolchavi bérköltségét – legfeljebb bruttó 309 ezer forintig – és az ezután fizetendő szociális hozzájárulási adót fedezi. A támogatás feltétele, hogy az igénylő a nyolc hónapot követően további legalább nyolc hónapig foglalkoztassa a munkavállalót. A továbbfoglalkoztatás időszakában nem csökkenthető sem a munkaidő, sem a bruttó bér. A programban a bérköltség legalább harminc százalékának megfelelő összeg eszközbeszerzésre, immateriális javak beszerzésére, kötelező tájékoztatásra használható fel átalány formájában, egyszerűsített elszámolással. Emellett továbbra is elérhető a tavaly októberben indult vállalkozások munkaerő-támogatása.

– Mi a feltétele a munkaerő-támogatási programnak? 

– A legalább egy hónapja regisztrált álláskeresőt legalább hat hónapig foglalkoztatniuk kell a cégeknek. A bruttó bérköltség felét, legfeljebb százezer forintot az állam erre az időszakra átvállalja. Szeptember közepén bővült a program a munkatapasztalat-szerzés támogatásával. Az alacsony iskolai végzettségű alkalmazott után a minimálbér összegéig igényelhet a foglalkoztató százszázalékos intenzitású állami támogatást, három hónapon keresztül. A támogatás feltétele a munkavállaló képzése. A kormány az álláskeresők mellett a már dolgozókért is cselekszik, megbecsülésükről szól a minimálbér jelentős megemelése. A legkevesebb munkabér legalább 200 ezer forintra nő jövő januártól, így a gazdaság növekedésének eredményeiből még nagyobb mértékben részesülhetnek a magyar családok.

Borítókép: MTI/Sóki Tamás

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.