A high-tech iparágak uralkodnak hazánkban

Michelisz Norbert a ZalaZone tesztpályán Fotó: Zala Megyei Hírlap/:Pezzetta Umberto

Magyarország iparának mintegy hetven százaléka a high-tech szektorba tartozik, ez az arány szinte azonos Németország és Dánia szintjével

– közölte Palkovics László Zalaegerszegen. Az innovációs és technológiai miniszter a Zala megye 2020-as top száz vállalkozását tartalmazó kiad­vány bemutatóján beszélt arról, hogy az európai államok közül Magyarország az egyike volt azoknak, amelyek a leggyorsabban lábaltak ki a koronavírus okozta válsághelyzetből. Tavaly a munkajövedelmek növekedése az Európai Unión belül a legmagasabb volt Magyarországon, a beruházási ráta is több mint a kétszeresére növekedett, a gazdaság növekedése pedig várhatóan eléri a hét százalékot – foglalta össze a tárcavezető a távirati iroda tudósítása szerint.

Kifejtette, hogy a világ autóipara és így a magyar is az anyaghiány miatt gyengélkedik, de ezt a hazai gazdaság – mivel nem egy lábon áll – kevésbé érezte meg. A munkanélküliségi ráta tavaly novemberben 3,6 százalék volt, közelített a 3,1 százalékos rekordhoz, miközben a foglalkoztatottság is nőtt, megközelítve a 73 százalékot.

A munkaerőpiac azonban átalakulóban van, a vírus által érintett foglalkoztatási ágakból áramlik át a munkaerő a tudományos és informatikai területre, az építőiparba.

Palkovics László arról is beszélt, hogy Magyarországon a következő öt-tíz évben kiemelt jelentőségű ágazat lesz az élelmiszeripar, a járműipar – amelyben a buszgyártás és a vasúti járművek gyártása fellendülőben van –, de jelentős összegeket szánnak például az energetikai háttéripar fejlesztésére. A jövő meghatározó technológiái közé sorolta a mesterséges intelligencia térhódítását és a hidrogénipart, ez utóbbi üzemanyagként vagy az energiatárolásnál jelent új ágazatot. Kitért arra is, hogy jelenleg Magyarország rendelkezik Európa legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával, ami további autóipari beruházásokat is vonz.

A miniszter felidézte, hogy 2020-ra 150 milliárd forint fölé emelkedett, vagyis megduplázódott Magyarországon az innovációra költött költségvetési kiadás, a jelenlegi, GDP-arányosan 1,6 százalékot 2030-ra három százalékra tervezik növelni.

Példaként említette, hogy 2016-ban 38 ezer kutató dolgozott Magyarországon, a számuk 2021-re már megközelítette a hatvanezret, és a külföldi foglalkoztatók mellett egyre több magyar cég is alkalmaz kutatómérnököket.

Palkovics László szerint Zala megye innovációs példa lehet itthon és külföldön is, a fejlesztési irányok közül elsőként a zalaegerszegi járműipari tesztpályát említette. Rámutatott, hogy ennek kialakítása önmagában kevés lett volna, ezért komplex ökoszisztéma épül köré, vagyis egyetemi campus, kutatóintézetek, valamint az iparághoz kapcsolódó cégek telephelyei. – A Rheinmetall a világ legkorszerűbb harckocsigyárát építi, amelyhez önálló tesztpálya is kapcsolódik, az AVL fejlesztőközpontot alakít ki, a TÜV Rheinland akkumulátorok és mezőgazdasági gépek vizsgálatával jelenik meg a zalai megyeszékhelyen, a Bosch pedig újabb fejlesztőközpont alapkövét teszi le. Előkészítés alatt áll egy védelmi innovációs kutatóintézet kialakítása is – sorolta a miniszter.

Kaszás Anita, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala megyei adó- és vámigazgatója ismertette: a száz legnagyobb zalai cég 2020-ban összesen 576 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 1,3 százalékkal többet, mint 2019-ben. Üzleti eredményük összesen közel 42 milliárd forint volt, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb árbevételű zalai cégek között 2020-ban első volt az építőipari Záév, a szállítmányozással foglalkozó Gartner, valamint a közműépítő Szabadics Zrt., lekerültek azonban a listáról a szállodaipari cégek. Zalában az országos átlaghoz képest is jelentősebb a szerepe a mikro- és kisvállalkozásoknak, ez a listán is megmutatkozik, amelyre 1,8 milliárdos árbevétel feletti cégek tudtak bekerülni.

Borítókép: Michelisz Norbert a ZalaZone tesztpályán (Fotó: Zala Megyei Hírlap/Pezzetta Umberto)