időjárás 34°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo
Az autósok több mint fele korábban hagyja el a parkolót, mint ameddig a jegye szól

Egyre kényelmetlenebb a kényelmi díj

Horváth Éva
2022.01.31. 14:30 2022.01.31. 14:43
Egyre kényelmetlenebb a kényelmi díj

A jogszabályi feltételek már hónapok óta adottak, az elektronikus parkolási díjakra a szolgáltató által felszámolt, úgynevezett kényelmi díjak a mai napig eltérő, a felhasználóknak gyakran hátrányos tarifákat eredményeznek. Pedig csak egy koncessziós pályázat kiírására, illetve végrehajtására lenne szükség, és máris nem a fizetés formája nyomán felszámolt pluszköltség, hanem a parkolási szolgáltatás minősége alapján versenyezhetnének egymással a piac szereplői.

A digitális forradalom vívmányai ellenére még ma is nagyjából minden harmadik magyar autós jellemzően automatában fizet a parkolásért, ugyanakkor az okostelefonos alkalmazások már népszerűbbek, mint az SMS-fizetés – derül ki a Cristo autós alkalmazás megbízásából készült friss, reprezentatív kutatásból. Az egyes megoldások között azonban jelentős hátrányt jelenthet az elektronikus fizetéskor leszurkolt úgynevezett kényelmi díj, amelynek összege szolgáltatónként jelentősen eltérhet, és akár a száz forintot is meghaladhatja. Annak mértékére a vonatkozó jogszabály ugyanis csak alsó határt szab meg, amely negyven forint.

– Kényelmi díjat a parkolás elektronikus fizetése után a 2011. évi CC. törvény életbelépése óta számolhatnak fel a szolgáltatók. A törvény végrehajtásáról rendelkező 356/2012. kormányrendelet pedig meghatározza, hogy a viszonteladóknak az indított parkolások után negyven forint kényelmi díjat kell fizetniük a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. Ám mivel a szolgáltatók egyéb jutalékban vagy bármilyen ellentételezésben nem részesülnek a parkolások értékesítéséért, az előírt összegen felül lehetőségük van magasabb kényelmi díjat megállapítani, amelyet a felhasználók fizetnek ki. Ennek nyomán – már hosszú évek óta – jelentősen eltérő összegű kényelmi díjak terhelhetik az autósokat, attól függően, hogy milyen szolgáltató közvetítésével rendezik a parkolásukat – magyarázta lapunk érdeklődésére Szota Szabolcs, a Cristo alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies Kft. ügyvezetője.

– A szolgáltatóknak a kényelmi díj teremtette fedezetből kell kifizetniük az elektronikus tranzakció díját és minden, az ügyfelek kiszolgálásához szükséges járulékos költséget; a törvény által előírt negyvenforintos minimumösszeget a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. pedig a központi rendszer fejlesztésére, fenntartására fordítja 

– részletezte a szakember. Kiemelte, hogy mivel a kényelmi díj mögött az autósok számára valójában nincs szolgáltatás, gyakorlatilag nincs is szükség rá, kivezetésére a jogszabályi feltételek is megérettek. A cél az kellene hogy legyen, hogy a szolgáltatók ne a kényelmi díjak mértéke, hanem az általuk biztosított szolgáltatás minősége alapján versenyezzenek egymással a felhasználókért – húzta alá Szota Szabolcs.

A kényelmi díj felszámolását is tartalmazó parkolásfizetést szabályozó törvény azonban már 2020. december ­31-én hatályát vesztette, és helyét 2021. január 1-jétől a 2020. CXLV. törvény és a 667/2020. (XII. 28) kormányrendelet vette át – mutatott rá az ügyvezető. Ez utóbbi már arról rendelkezik, hogy a végfelhasználó által a parkolásért fizetett díjnak azonosnak kell lennie, bármilyen formában is fizeti meg a gépjárművezető. 

Ameddig azonban az egységes rendszer működtetőjét nem választják meg a kiírásra váró, koncessziós pályázaton, a korábbi törvény marad érvényben 

– jelezte Szota Szabolcs, hozzáfűzve azt is, hogy a Cristo idén év elejétől – nem kis mértékben a felhasználói visszajelzések alapján – nulla forintra csökkentette a kényelmi díj mértékét.

Főként a nők használják az ­automatákat 

A Cristo megbízásából a Pulzus kutató (egy újszerű közösségi kutató applikáció) által készített reprezentatív felmérésből kiderül, hogy az autósok több mint harmada (34 százaléka) még mindig aprópénzzel fizet a parkolásért, az okostelefonos alkalmazások vannak a második helyen (24 százalék), az SMS-fizetés pedig a harmadik legnépszerűbb megoldás. Érdekesség, hogy míg az automatákat főként a nők, az alkalmazásokat jellemzően férfiak használják. Csupán a parkolóautomaták használatát szondázva kiderült, hogy a fogyasztók mintegy hatvan százaléka meg sem várja, hogy a parkolójegye lejárjon, jellem­zően előbb továbbindul. Ugyanakkor mindössze egy százalék vallotta azt, hogy bliccelni szokott a parkolójegy lejárta után. Nem meglepő módon a kényelmi díjakkal szemben markáns az elutasítás. A megkérdezettek több mint háromnegyede csak a jogszabályban előírt negyvenforintos minimumösszeget vagy egyáltalán semmit nem fizetne kényelmi díj gyanánt. Emellett 69 százalék ért teljes mértékben azzal, hogy többé ne kelljen kényelmi díjat fizetni a parkolásért, ezt egészíti ki még 18 százalék, aki – ha nem is teljesen, de – inkább egyetért az állítással.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.