Bár már jó néhány év eltelt azóta, hogy elindult a közétkeztetés reformja, úgy tűnik, hogy a minőségi megújulás iránti törekvések valahogy nem érnek célt. A kormányzat 2014-ben forradalmi szabályozást vezetett be a területen, amelynek szándéka az volt, hogy a közétkeztetés a népegészségügyi prevenció egyik zászlóshajója legyen.
A gyermekétkeztetésben szigorú szabályokat vezettek be, ami az egyes korosztályoknak adható ételekre és azok gyakoriságára vonatkozik. Ugyanakkor ahelyett, hogy a gyermekek széles körben egészséges, tápláló ételhez jutnának, a valóság az, hogy egyre többen morzsolódnak le a rendszerből
– hívta fel lapunk figyelmét Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésszervezők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke. Annak ellenére, hogy ezt a rendeletet máig többször változtatták, a szakember szerint még mindig nagyon nagy az ellenállás, a gyerekek inkább nem mennek el, vagy nem fogyasztják el az ételt, és a szemétbe kerül az adagjuk. – A minimálbér emelésével szélesedik azok köre, akik rászorultsági alapon jutnak hozzá az ételhez a közétkeztetésben, a fizető fogyasztók száma viszont folyamatosan csökken. Lassan már csak azok maradnak a közétkeztetési rendszerben, akik rászorultsági alapon, ingyen jutnak az ételhez – hívta fel a figyelmet a szövetség elnöke.
Zoltai Anna szerint különösen a városokban vagy a gazdagabb településeken már a harmadikosok közül is sokan elfordulnak a közétkeztetéstől, a felső tagozatosok és középiskolások közül pedig nagyon kevesen vesznek részt az iskolai étkeztetésben. Ráadásul az is nagyon szomorú, hogy úgy tűnik, nincs értéke az ételnek a gyermekek körében, a konyhákon hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik.
A szövetség elnöke szerint ennek több oka van. – Bár az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik. Ahová csak a jogszabály megengedi, betolakszik az ócska, harmadosztályú helyettesítő élelmiszer. Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett – emelte ki.
Pár évvel ezelőtt készített a szövetség egy felmérést, amely riasztó eredményeket hozott. Eszerint a gyerekeknek egészen egyszerűen nincs idejük enni. Van, ahol 15 perc, de van, ahol csak nettó tíz perc jut arra, hogy a tanuló elfogyassza az ebédjét. Az időhiány következményeként sok esetben a levest például már el sem viszik a gyerekek, hiszen egy tányér forró leves kényelmes elfogyasztásához időre van szükség.
A Közszöv szakmai csapatának tapasztalatai szerint a kínálat, választás lehetőségének hiánya is lemorzsolódáshoz vezet. – A vendéglátás típusú étkeztetés széles körű meghonosítását szorgalmazzuk. Azt látjuk, hogy ahol próbaszerűen bevezették a svédasztalos étkeztetést, ott kevesebb a hulladék és nagyobb a fogyasztási hajlandóság is – emelte ki a szövetség elnöke. A minőségi megújulás ráadásul nem feltétlenül vezetne azonnal magasabb árakhoz, a kínálat szélesítésére azonban nagy szükség van ahhoz, hogy a gyerekek, fiatalok újra szívesen járjanak menzára.
Azt a szövetség elnöke is elismerte, hogy a jelenlegi költségszintet nem lehet fenntartani, az alapanyagárak, az energiaköltségek és a bérek növekedése miatt korrekcióra van szükség. Ez ügyben a szövetség a múlt év végén megkereste a Pénzügyminisztériumot is. Finanszírozási oldalról egyébként sincsenek könnyű helyzetben a közétkeztetéssel foglalkozó konyhák, ráadásul a munkaerőhiány is égető problémát jelent az ágazatban. A közkonyhákon dolgozók társadalmi megítélése nagyon alacsony, a vendéglátóhelyek pedig akit csak tudnak, elszipkáznak erről a területről.
A munkaerőgondokat a központosítással és a főzési folyamatok gépesítésével lehetne orvosolni. Most ugyanis eléggé széttagolt a rendszer, néhány helyen már nagyvállalatok jelentek meg, de ezek a cégek is nagyon nehéz helyzetben vannak. Önkormányzati vagy kisebb vállalati üzemeltetésű ellátó konyhák adják az ágazat gerincét, esetükben azonban sokszor hiányzik a megfelelő szakértelem a beruházások, fejlesztések megvalósításához. Arról nem is beszélve, hogy ma már olyan igények merülnek fel a közétkeztetéssel kapcsolatban, amelyek komolyabb szakembergárdát igényelnek egy szakácsnál és néhány konyhai kisegítőnél.
Egyre nagyobb igény van a diétás étkeztetésre, egy hatszáz adagos, önkormányzati, minden korosztálynak főző konyha ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy dietetikust alkalmazzon. – A szövetségen belül nagyon sokat dolgozunk azon, hogy a tudáshiányt egy kicsit csökkentsük, egyrészt számos online webináriumot indítottunk, valamint van egy többfordulós szakácsversenyünk is – mutatott rá a Közszöv elnöke.
A közétkeztetés ugyanakkor nemcsak a gyerekétkeztetést foglalja magában, hanem idetartozik a munkahelyi, a kórházi, a bentlakásos, idősotthonok, a börtönök vagy a honvédség étkeztetése is. Ezért a Közszöv szerint átfogó iparági stratégiaelemzésre lenne szükség, hogy kiderüljön, pontosan mely területeken kell változtatni ahhoz, hogy a rendszer jól működjön. A szövetség emellett régóta szorgalmazza az áfacsökkentést, ami szintén nagy lépést jelentene a minőségi megújulás irányába.
Az egész közétkeztetési rendszert felül kell vizsgálni, a finanszírozási háttér mellett az összes közétkeztetési folyamat racionalizálására van szükség a termelékenység, az ellátás, a költségek, a munkaerő-optimalizálás, a gépesítettség és a fejlesztések kapcsán is
– jegyezte meg az elnök.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
