Az agrártárca mozgástere ráadásul az európai uniós szabályozás miatt rendkívül csekély, ha komolyabb támogatásról döntenének, Brüsszel azonnal kötelezettségszegési eljárást indítana hazánk ellen. – A jelenlegi válságról nem a magyar sertéstartók tehetnek. A helyzet európai megoldást kívánna, ugyanakkor a támogatásokat épp azok az országok bojkottálják, akik korábban igencsak jól éltek a kínai exportból – emelte ki.
Véleménye szerint csak akkor tudna megállni a sertéságazat a lejtőn, ha az élősertés értékesítési árai a helyükre kerülnének. A felmérésük eredményei alapján a termelők ötszáz forintos kilónkénti árat szeretnének látni. Ez lenne az az elvárt minimum felvásárlási szint, amivel érdemes lenne sertéstartásban gondolkodni.
Éder Tamás, Bonafarm csoport PR és vállalati kapcsolatok igazgatója szerint az olcsó élelmiszer kora elmúlt, a fogyasztóknak el kell fogadniuk azt, hogy ahhoz, hogy az élelmiszer-termelés egyáltalán fennmaradjon, a fogyasztói áraknak is emelkedniük kell. Minél később épül be az értékesítési, és ezáltal a fogyasztói árakba az önköltség növekedés, annál súlyosabb lesz a következménye az alapanyag-előállítók és a feldolgozók számára.
– Minél később tudják a termelők érvényesíteni a magasabb önköltségeket az átadási árakban, annál hosszabb lesz a kényszerű alkalmazkodás időszaka, s minél erősebb ez a kényszer, annál nagyobb lesz a konszolidációs sebesség – emelte ki Éder Tamás. Ebben a helyzetben ráadásul a beruházási támogatások is a konszolidációt erősíti. Azok tudják a fejlesztési támogatásokat a következő időszakban igénybe venni, akik képesek ebben a nehéz időszakban talpon maradni, beruházásra tartalékolni és a bankok egyáltalán szóba állnak velük.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Éberling András)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!