Élelmiszerárstop-vita Romániában

Élelmiszerárstop bevezetését fontolgatják Romániában is. A kezdeményezés szószólói a kiskeresetűek iránti felelősséget emlegetik, az ellentábor a kis cégeket véli veszélyben, és a lakosság élelmiszer-ellátása tekintetében is sötét jövőt vetít előre.

ROMANIA-BRITAIN-FRANCE-FOOD Fotó: DANIEL MIHAILESCU

Az alapélelmiszerek árának romániai hatósági szabályozása lehetőségét lebegtette meg január végén Marcel Ciolacu, a legnagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A projektet a hipermarketekkel és a termelőkkel folytatott megbeszélést követően terjesztik majd elő. A képviselőház elnöke szerint az élelmiszerek esetében hasonlóan járnának el, mint az energia ügyében, azaz az állam kompenzálná az ár egy részét. Ugyanakkor nyomatékosította: nem kényszerítik a termelőket, hogy a termelési ár alatt értékesítsék az áruikat. – Tisztázzuk: nem az energia előállításának költségei nőttek, hanem az energia ára. Ez az ok, aminek következményeit mindannyian tapasztaltuk az infláció növekedésében, valamint az üzemanyagok és élelmiszerek árának emelkedésében egyaránt – szólt Ciolacu egyik indoklása. 

Indítványa azt követően hangzott el, hogy Magyarország kormánya úgy döntött, február elsejétől a tavaly október 15-i szinten fagyasztja be több alapélelmiszer árát. 

– Az élelmiszerárstop megoldást jelenthetne Romániában is, hiszen hasonló intézkedést több európai országban is bevezettek – jelentette ki a PSD elnöke. Szerinte nincs igazuk azoknak, akik azt hangoztatják, hogy az árstoppal tönkretennék a termelőket.

A tiltakozás egyik élharcosa az élelmiszeripari munkáltatói szövetség, a Romalimenta, amelynek álláspontja arról szól, hogy az élelmiszerek árának hatósági szabályozása veszélyezteti a lakosság élelmiszer-ellátását, párhuzamosan pedig ösztönözné a spekulációt. „Több ezer munkahely kerülhet veszélybe, mivel a vállalatok kénytelenek lesznek költségcsökkentő intézkedésekhez folyamodni. Így pedig nőnek az állam munkanélküliséggel kapcsolatos kiadásai” – áll a szövetség közleményében. Szerintük az esetleges árstop átmenetileg ugyan mérsékeli az árakat, azonban egy sor negatív következménnyel jár az élelmiszer-ellátási lánc összességére. „Egy ilyen intézkedés súlyos élelmiszerválsághoz vezethet, mivel az ipar nem bírná el a veszteségeket, sok vállalat megszűnne, és ez azonnali és közvetlen hatással lenne a lakosság élelmiszer-ellátására” – nyomatékosították. Úgy tartják, a kormánynak a termelőkkel konzultálva kellene döntenie a sérülékeny ágazatok védelmét szolgáló intézkedésekről, ellenkező esetben egy-egy ilyen intézkedés negatív hatásai messze meghaladják az előnyöket.

A Maszol.ro hírportálnak nyilatkozó Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint a hatósági árak bevezetése bizonyos alapvető élelmiszerek esetében rövid távon kedvez a rászoruló fogyasztóknak, valójában azonban csak késlelteti az inflációs nyomást, kibillenti egyensúlyából a gazdaságot és a helyi vállalkozásokat hátrányos helyzetbe hozza a multinacionális üzletláncokkal szemben. 

A szakember szerint az infláció ugyanis az ellátási láncoknak a világjárvány következtében elhúzódó akadozása, a fogyasztói magatartás módosulása, nem utolsósorban pedig a laza monetáris politikák hatására nőtt. Románia kitettségét a jelentős mértékben deficites külkereskedelmi mérleg is fokozza, ami garantáltan „behozza” az inflációt.

Piaci erejük révén a multinacionális üzletláncok várhatóan könnyebben át tudják hárítani más piaci szereplőkre az intézkedés okozta veszteségeket, így például a beszállítóikkal fizettetik meg az elvesztett bevételek egy részét. A kisboltoknak azonban erre nincs erejük, ezért várhatóan nem a korábbi beszállítóiktól vásárolnak, hanem a szabályozott áron forgalmazó üzletláncokból próbálják beszerezni az árut. Ettől az üzletláncokban hirtelen megnő a kereslet az árszabályozott termékek iránt, ezért mennyiségi korlátokat vezethetnek be, hogy ne ürüljenek ki a polcok. Az sem mindegy, tartja Rácz Béla Gergely, hogy milyen időtartamra szól az árstop, mert ha meghaladja a kilencven napot, az intézkedés tönkreteheti a magánszektort. Ugyanis amint kivezetik az árstopot, a kerekedők hirtelen drágítanak, hogy pótolják a kieső bevételt. – Egy ideig lehet késleltetni az inflációs nyomást, de a számlát egyszer így is, úgy is ki kell majd fizetni – fogalmazott a kolozsvári egyetemi oktató.

Más szakemberek szerint az is a lehetséges negatív hatások közé sorolható, hogy az intézkedés következtében meginog a gazdaságba vetett bizalom; az üzenet, miszerint az ország nem eléggé elkötelezett a piacgazdasági elvek betartásában, elbizonytalaníthatja a befektetőket.

Az ötletgazda Marcel Ciolacu ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bukaresti kormánykoalíciónak sikerül minél hamarabb bevezetni a megfelelő intézkedéseket. A politikus szeretné, hogy az energiaügyi miniszter további megoldásokkal álljon elő áprilistól – elvileg ekkortól szűnne meg az energiaárstop. – Létezik olyan javaslat is, hogy ezeket az intézkedéseket hosszabbítsuk meg további két hónapra is, amit egyáltalán nem tartok rossz ötletnek – jelentette ki a szociál­demokrata politikus. 

Miklós Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gazdasági szakpolitikusa, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja is hasonló véleményen van: 

„Még nem tudni, a kormány milyen lépésekre készül április elsejétől, egy azonban biztos: az energiaárak áprilistól sem fognak csökkenni, emiatt az élelmiszerek is drágulnak. Ezért az lenne a felelős megközelítés, hogy megóvjuk a kiskeresetűeket a számukra létszükségletet jelentő alapvető élelmiszerek drágulásától.”

Borítókép: Hatósági szabályzással segítenének a kiskeresetű vásárlókon (Fotó: Europress/AFP)