Élelmiszerárstop-vita Romániában

Élelmiszerárstop bevezetését fontolgatják Romániában is. A kezdeményezés szószólói a kiskeresetűek iránti felelősséget emlegetik, az ellentábor a kis cégeket véli veszélyben, és a lakosság élelmiszer-ellátása tekintetében is sötét jövőt vetít előre.

ROMANIA-BRITAIN-FRANCE-FOOD Fotó: DANIEL MIHAILESCU

A Maszol.ro hírportálnak nyilatkozó Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint a hatósági árak bevezetése bizonyos alapvető élelmiszerek esetében rövid távon kedvez a rászoruló fogyasztóknak, valójában azonban csak késlelteti az inflációs nyomást, kibillenti egyensúlyából a gazdaságot és a helyi vállalkozásokat hátrányos helyzetbe hozza a multinacionális üzletláncokkal szemben. 

A szakember szerint az infláció ugyanis az ellátási láncoknak a világjárvány következtében elhúzódó akadozása, a fogyasztói magatartás módosulása, nem utolsósorban pedig a laza monetáris politikák hatására nőtt. Románia kitettségét a jelentős mértékben deficites külkereskedelmi mérleg is fokozza, ami garantáltan „behozza” az inflációt.

Piaci erejük révén a multinacionális üzletláncok várhatóan könnyebben át tudják hárítani más piaci szereplőkre az intézkedés okozta veszteségeket, így például a beszállítóikkal fizettetik meg az elvesztett bevételek egy részét. A kisboltoknak azonban erre nincs erejük, ezért várhatóan nem a korábbi beszállítóiktól vásárolnak, hanem a szabályozott áron forgalmazó üzletláncokból próbálják beszerezni az árut. Ettől az üzletláncokban hirtelen megnő a kereslet az árszabályozott termékek iránt, ezért mennyiségi korlátokat vezethetnek be, hogy ne ürüljenek ki a polcok. Az sem mindegy, tartja Rácz Béla Gergely, hogy milyen időtartamra szól az árstop, mert ha meghaladja a kilencven napot, az intézkedés tönkreteheti a magánszektort. Ugyanis amint kivezetik az árstopot, a kerekedők hirtelen drágítanak, hogy pótolják a kieső bevételt. – Egy ideig lehet késleltetni az inflációs nyomást, de a számlát egyszer így is, úgy is ki kell majd fizetni – fogalmazott a kolozsvári egyetemi oktató.

Más szakemberek szerint az is a lehetséges negatív hatások közé sorolható, hogy az intézkedés következtében meginog a gazdaságba vetett bizalom; az üzenet, miszerint az ország nem eléggé elkötelezett a piacgazdasági elvek betartásában, elbizonytalaníthatja a befektetőket.

Az ötletgazda Marcel Ciolacu ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bukaresti kormánykoalíciónak sikerül minél hamarabb bevezetni a megfelelő intézkedéseket. A politikus szeretné, hogy az energiaügyi miniszter további megoldásokkal álljon elő áprilistól – elvileg ekkortól szűnne meg az energiaárstop. – Létezik olyan javaslat is, hogy ezeket az intézkedéseket hosszabbítsuk meg további két hónapra is, amit egyáltalán nem tartok rossz ötletnek – jelentette ki a szociál­demokrata politikus. 

Miklós Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gazdasági szakpolitikusa, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja is hasonló véleményen van: 

„Még nem tudni, a kormány milyen lépésekre készül április elsejétől, egy azonban biztos: az energiaárak áprilistól sem fognak csökkenni, emiatt az élelmiszerek is drágulnak. Ezért az lenne a felelős megközelítés, hogy megóvjuk a kiskeresetűeket a számukra létszükségletet jelentő alapvető élelmiszerek drágulásától.”

Borítókép: Hatósági szabályzással segítenének a kiskeresetű vásárlókon (Fotó: Europress/AFP)