Globális jelenség az elszabadult infláció

Minden termékkörben emelkedtek az árak az elmúlt évben, a tegnap közzétett kellemetlen inflációs adatokért lényegében a világszerte dráguló energia okolható – mutatott rá Windisch László, a statisztikai hivatal elnökhelyettese. A kormányzati árstopintézkedések csak később mutathatják ki hatásukat, de hosszabb távon az agrárium erősítését volna érdemes megcélozni Regős Gábor, a Századvég szakértője szerint.

20210306 Budapest Nem voltak pánikvásárlások a lezárások előtti hétvégén Árkád üzletház, pláza illusztráció a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatti boltbezárások témájú cikkhez. Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

A magas infláció nem egyedi, országspecifikus, hanem globális jelenség – így kommentálta Windisch László, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese a pénteken megjelent statisztikai adatot a távirati irodának.

Az idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 10,1 százalékkal nőtt, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk tíz százalékkal drágultak tavaly januárhoz viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkekért 7,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett.

Windisch László a ma reggeli adatokhoz összevetésként hozzátette, hogy 

Észtországban és Litvániában 12 százalék körüli inflációt mértek januárban éves alapon, míg Belgiumban és Szlovákiában meghaladta a nyolc százalékot a drágulás.

A magyar adat tehát nagyságrendileg a holland és a lett adattal egyezik. – Az infláció dinamikájában Magyarország a 0,5 százalékpontos havi emelkedéssel az uniós országok középmezőnyébe tartozik. Szlovákiában például 3,4, Belgiumban 1,9 százalékpontot emelkedett az infláció mértéke januárban tavaly decemberhez képest – fejtette ki Windisch László.

Az elnökhelyettes emlékeztetett arra, hogy a statisztikai hivatalok minden évben újra megállapítják annak a fogyasztói kosárnak a tartalmát, szerkezetét, amelyen keresztül egész évben az árak változását mérni tudják. Ez a fogyasztói kosár az előző év tényleges, a KSH által mért háztartási fogyasztásának átlagát tükrözi; ettől az egyes háztartások kiadásai, az, hogy ki mire költ arányaiban többet vagy kevesebbet, eltérhetnek.

Az idei új fogyasztói kosárban leginkább a vendéglátás súlya nőtt, abból fakadóan, hogy 2020-szal ellentétben 2021-ben már kevésbé érintették a vendéglátóhelyeket a járvány miatti bezárások. Nőtt az üzemanyagok és a dohánytermékek súlya is, amelyek ára tavaly az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett. Ezekkel szemben csökkent a háztartási energiára, illetve a nem vendéglátásban vásárolt élelmiszerekre fordított kiadások aránya.

Windisch László elmondta, hogy a súlyok változása érdemben nem befolyásolta a januári inflációt, amely a tavaly alkalmazott súlyokkal is ugyanúgy 7,9 százalék lett volna. A januári magas adatban nagy szerepe volt az élelmiszerárak tíz százalék körüli áremelkedésének. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a kormány által az egyes élelmiszerekre bevezetett árstop a februári inflációs adatban tükröződik majd.

Az elnökhelyettes a gyakran vitatott módszertan hátterét a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjúban támasztotta alá:

– Az energiaárak globálisan magas szintje az egyik fő oka a világszerte magas inflációnak, de Magyarországon a háztartásokat közvetlenül érintő energiaárak a rezsicsökkentés miatt nem emelkedtek – hangsúlyozta az elnökhelyettes. Utalt az Eurostat adataira, amelyek szerint

az EU-ban átlagosan 75 százalékkal emelkedtek a termelői árak az energiaiparban az elmúlt egy évben. Ez több körös hatásban az áruk és szolgáltatások legszélesebb területén árfelhajtó hatású volt.

Segíthetne az agrárium versenyképességének növelése az élelmiszerárakon – A mai inflációs adat kellemetlen meglepetést jelent, az előző hónapokhoz képest az infláció nemhogy csökkent vagy az elemzői konszenzusnak megfelelően stagnált volna, hanem további fél százalékponttal növekedett. A mai adat azt jelenti, hogy a kedvezőtlen tényezők voltak túlsúlyban, az áremelkedést a lefelé húzó hatások, mint az olajárstop vagy a jövedékiadó-emelés bázisba kerülése, nem tudták ellensúlyozni. Az infláció gyorsulásához hozzájárulhatott az energiaárak emelkedése, a bérek növekedése, a magas kereslet, illetve a hiánytermékek áremelkedése – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Hozzátette, hogy különösen jelentősen, havi alapon három, éves alapon pedig tíz százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, amely a háztartások széles körét érinti, a februártól a bevezetett élelmiszerárstop csak kismértékű enyhülést hozhat. Ez a szakértő szerint rámutat arra, hogy szükséges lenne a hazai agrárium és élelmiszeripar versenyképességének mielőbbi jelentős növelése, hiszen a mezőgazdaság hozzáadott értéke, illetve termelése az előző években csökkent, aminek szintén szerepe lehetett az árak emelkedésében. Ez tehát mindenképpen azt jelenti, hogy az eddigi intézkedések nem voltak elegendők az infláció féken tartására, a monetáris politika további szigorítására van szükség, és nem kizárhatók további kormányzati intézkedések sem, például meghosszabbodhat a benzinárstop vagy az élelmiszerárstop több termékre is kiterjedhet. Regős Gábor úgy látja, hogy kérdés, ezeknek milyen mértékű lesz a költségvetési vonzata, mennyire lesz enélkül fenntartható az intézkedés. Hozzátette, hogy a mai adat alapján az idei éves infláció a korábban vártnál magasabban, hat százalék fölött alakulhat.

Frissítés:

Az adatok közül kitűnhet, hogy a háztartási energia ára is emelkedett valamelyest. Lapunk érdeklődésére Regős Gábor ezt azzal magyarázta, hogy a kategóriába nemcsak a hatóságilag rögzített árú, rezsicsökkentett tételek tartoznak, hanem olyan termékek is, amelyek árát a piaci szereplők szabadon változtathatják. Ilyen a szén (most januárban 13,1 százalékkal nőtt az ára), a brikett, koksz (10,1 százalékkal), a tűzifa (8,3 százalékkal), illetve a palackos gáz (6,3 százalékkal). Az áremelkedéssel érintett termékek fogyasztása a hatósági árasoknál alacsonyabb, így az infláción belüli súlyuk is kisebb.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)