– Magyarországra is megérkezett a járvány ötödik hulláma. A baloldal ismét világelső magyar halálozással kampányol. Ezt a számok is alátámasztják?
– Nem igaz ez az állítás. A számok nem ezt mutatják. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján sokkal inkább az Európai Unió középmezőnyébe tartozik hazánk.
– Általában ilyenkor az a vád éri a kormányt és a statisztikai hivatalt is, hogy manipulált adatokat tesz közzé. Mi alapján számolják a halálozási mutatókat?
– Nemzetközileg is elfogadott objektív mérőszám van, ami alkalmas lehet a halálozások alakulásának globális összevetésére, ez pedig a többlethalálozás. Ha a járvány előtti utolsó év, azaz 2019 adataihoz hasonlítjuk a 2020. és 2021. év halálozási adatait, akkor az Eurostat adataiból látható, hogy 2020-ban 8,8 százalékos többlettel messze a 11,4 százalékos uniós átlag alatt alakult Magyarországon a többlethalálozás. Ez a huszonhét tagállamból a tizenkettedik legalacsonyabb érték.
– Tavaly is alacsonyabb volt a többlethalálozás az uniós átlagnál?
– Sajnos 2021-ben már jobban emelkedett idehaza is a járvány áldozatainak száma. Az ötvenedik hétig van adatunk, e szerint 18,3 százalékkal többen haltak meg, mint 2019 azonos időszakában. Ez sem a legrosszabb adatok között van uniós összevetésben, mivel nyolc tagállamban, Észtországban, Csehországban, Litvániában, Romániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Bulgáriában ennél lényegesen nagyobb mértékben nőtt a halálozások száma.
– Nagy különbség tapasztalható ezekben az országokban hazánkhoz képest?
– Ahogy említettem, Magyarországon 2021-ben, az ötvenedik hét végéig 18,3 százalékkal haltak meg többen, mint 2019 azonos időszakában. Az említett nyolc, sorban mögöttünk lévő országban bőven húsz százalék feletti volt a növekedés mértéke, Szlovákiában és Bulgáriában a harminc százalékot is meghaladta, ez utóbbi országban majdnem negyvenszázalékos a halálozási többlet. Mindezeket az adatokat összevetve kijelenthető, hogy Magyarország továbbra is az EU-s középmezőnybe tartozik ezen szomorú adat kapcsán.
– Az infláció is egy olyan, a KSH által mért és publikált fajsúlyos adat, amely ismét a középpontba került, leginkább azért, mert a korábbi várakozásokhoz képest jóval magasabb. Ennek mi az oka?
– Valóban magas az infláció, a tavaly novemberi adat 7,4 százalékos áremelkedést mutatott, a hamarosan hivatalossá váló decemberi érték is ehhez közeli lehet. Ez valóban magasabb, mint az Magyar Nemzeti Bank által célzott három százalék. Egyfelől jelentős részben nemzetközi folyamatok, globális jelenségek állnak emögött. Ilyen például az energiaárak emelkedése. Másfelől látható, hogy minél gyorsabb a járvány okozta gazdasági válságból a kilábalás, annál inkább felüti a fejét az infláció. A balti országokban és Lengyelországban is 8-9 százalékos az infláció, de az eurozóna legtöbb tagállamában is meghaladja a jegybanki célt az áremelkedés. Az eurozóna összesített adata tavaly decemberben öt százalék volt.
– Bírálatokkal is szembesül a hivatal az infláció mérésének módszertana miatt. Előfordulhat, hogy az adatokhoz képest akár nagyobb áremelkedés is tapasztalható?
– Érik olykor kritikák az infláció mérésének módszertanát.
Kiemelném, hogy a KSH nemzetközileg elfogadott sztenderdek alapján méri az inflációt. Az egységes módszertan alkalmazását az uniós tagállamok részére uniós rendelet írja elő.
Az érzékelt és a valós infláció közt a legtöbbször van valamennyi eltérés, és szinte mindig az érzékelt infláció a magasabb. Ennek hátterében az áll, hogy az átlagostól eltérnek az egyéni, családi fogyasztási szokások. Egyéb, például pszichológiai okokkal is magyarázható a jelenség. A hazai fogyasztóiár-index által lefedett termékek és szolgáltatások köre, valamint a számítás módszertana is összhangban van az általános nemzetközi gyakorlattal és előírásokkal.
– Tudna említeni példákat a módszertanhoz kapcsolódó leggyakoribb kritikákra?
– Konkrét kritika ért minket többek közt amiatt, hogy a kritikus szerint az üzemanyagokat alulsúlyozzuk a fogyasztói kosárban. Azt javaslom, érdemes lenne nemzetközi összehasonlítást végezni ilyen kritika megfogalmazása előtt. Ebből ugyanis az látszik, hogy az EU tagállamok közül Magyarországon a második legnagyobb súlyú az üzemanyag a fogyasztói kosáron belül, nálunk csak Luxemburgban szerepel nagyobb súllyal. Nálunk az üzemanyagok teljes fogyasztói kosárhoz viszonyított aránya 6,1 százalék, Lengyelországban 4,7, Csehországban 3,3, Szlovákiában 2,9 százalék. Furcsa elgondolás ezért, hogy nálunk még tovább kellene emelni az üzemanyag súlyát, éppen ellenkező észrevétel érkezhetett volna, ami egyébként szintén nem lenne megalapozott.
– A lakhatási költségek mérésével kapcsolatos kritikák is megalapozatlanok?
– A lakhatási költségek figyelembevétele szintén vissza-visszatérő kérdés az infláció mérésénél. Az európai harmonizált módszertan besorolása szerint a lakhatási költségek közé a ténylegesen kifizetett lakbérek, a lakás karbantartására fordított kiadások, valamint a rezsiköltségek, vagyis a víz, a gáz és a fűtés tartoznak. Ennek a csoportnak a teljes fogyasztói kosáron belüli súlya az Európai Unióban átlagosan 17 százalék, míg hazánkban tíz százalék. A különbséget túlnyomórészt a ténylegesen kifizetett lakbérekre fordított kiadások okozzák, melynek súlya az EU-ban 6,5, míg nálunk 1,2 százalék. Ez abból adódik, hogy Magyarországon a családok mintegy kilencven százaléka saját tulajdonban lévő lakásban él. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban jóval elterjedtebb a piaci alapú lakásbérlés. Fontos, hogy mindenki megértse, az infláció a magyar háztartások átlagos fogyasztói szerkezetének árváltozását méri.
– Valóban egyre nagyobb teher nehezedik a családokra az infláció miatt?
– A magas infláció mellett azért azt is ki kell emelni, hogy 2010 és 2021 között a bruttó átlagkeresetek reál- – azaz infláció feletti – emelkedési üteme átlagosan évi 4,7 százalék volt. Ez nem kis teljesítmény, a 2002 és 2010 közti időszakban ugyanez az érték csak évente átlagosan 2,6 százalék volt.
Úgy volt tehát 2010 után éveken keresztül jelentős keresetnövekedés, hogy a jelenleginél sokkal alacsonyabb infláció volt a jellemző. A tavaly októberi nettó átlagkereset 8,5 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi, míg az infláció 6,5 százalék volt. Fontos, hogy a keresetek emelkedése meghaladja az áremelkedés ütemét.
– Talán épp a kereseti adatokat éri a legtöbb bírálat. Legtöbbször azzal vádolják a statisztikai hivatalt, hogy politikai okokból olyan kereseti adatokat tesz közzé, amelyek nem fedik a valóságot. Lehetséges egyáltalán az adatok eltorzítása?
– Nem torzítanak az adatok, mindössze arról van szó, hogy többféle átlag létezik a statisztikában. Tudni kell, melyik mit jelent, melyik adatsor mire alkalmas.
Magyarországon a bruttó átlagkereseteket évtizedek óta a számtani középértékkel fejezik ki, vagyis a teljes keresettömeg és a keresők számának hányadosával.
Ez a hivatalosan közzétett, és a jogszabályokban is figyelembe vett adat. Természetesen létezik medián kereseti adat is, ez is elérhető a KSH honlapján. Ez pedig úgy számítható ki, hogy sorba rendezzük az egyes kereseteket, és a középső érték lesz a medián. Kicsit leegyszerűsítve: az emberek fele ennél többet, másik fele pedig kevesebbet keres.
– Érdemes az átlagkereset helyett inkább a mediánra figyelni?
– Míg az átlagkereset tavaly októberben 431 300 forint volt, addig a mediánkereset 350 097 forintot tett ki. Ami mindkét kategóriánál fontos, az a dinamika. A bruttó mediánkeresetek is jelentősen emelkedtek az elmúlt években. 2019-ben 13,2, 2020-ban 9,7, 2021 januártól októberig pedig 9,2 százalékos emelkedés volt megfigyelhető az előző év adataihoz hasonlítva. Ez a magas növekedési ütem egyébként 2019-ben és 2021-ben is meghaladta a bruttó átlagkereset növekedési ütemét, azaz közelít a két érték. 2010 és 2021 között a bruttó mediánkeresetek infláció feletti emelkedése átlagosan az évi 5,3 százalékot is elérte.
– Komoly eltérést eredményez, hogy a keresetstatisztika a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoktól gyűjt adatot?
– Koránt sincs akkora eltérés a teljes nemzetgazdasági keresetadatok és a legalább öt főt foglalkoztató társaságoknál elérhető keresetadatok közt, mint azt néhányan sugallni szeretnék. A különbség októberben a bruttó kereseteknél 12 300 forint volt, ami kevesebb, mint három százalék. Szó nincs tehát harmincszázalékos vagy még nagyobb eltérésről. A számítási módnak korábban részben módszertani, most már elsősorban jogi okai vannak. Ma már át lehetne térni arra, hogy a teljes nemzetgazdasági átlagbért lehessen hivatalosan is figyelembe venni. Ennek oka, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatainak használata miatt adatszolgáltatói terhek növelése nélkül lehet bővíteni a statisztikába bevont foglalkoztatók körét. Ugyanakkor mivel számos jogszabályban a különböző ellátások, juttatások számításakor a KSH által hivatalosan közzétett átlagkeresetet veszik alapul, ezért egy ilyen áttérés előtt szükség lenne jogszabálymódosításra annak érdekében, hogy ne csökkenjen az érintett ellátások összege. Kiegészítő mutatóként havonta közöljük a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó kereseti adatokat is.
– Valóban rekordokat dönt Magyarországon a foglalkoztatottság?
– Valóban. A legutóbbi hivatalos adatunk szerint a tavaly szeptember–november közti időszakra mért, a 15 és 64 éves kor közöttiekre vonatkozó 74 százalékos foglalkoztatási ráta Magyarországon az eddigi legjobb foglalkoztatottsági adat. Kiemelendő, hogy a válság előtti év, 2019 azonos időszakában 72,3 százalék volt a foglalkoztatottság, tehát nemcsak magához tért a munkaerőpiac, de jelentős bővülést is láthatunk. Tavaly a szeptember–novemberi időszakban hetvenezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. Ez közel 4,7 millió foglalkoztatottat jelent.
Valóban rekordot döntött tehát a foglalkoztatottság. Figyelemre méltó a munkanélküliek számának csökkenése is.
A novemberi adatok szerint a munkanélküliségi ráta Magyarországon 3,6 százalék volt, ami kimagaslóan jó teljesítmény az EU-n belül is, a legjobbak közt vagyunk. Az uniós átlag novemberben 6,4 százalék volt, nálunk ennek a novemberi 3,6 százalékos adat alig több, mint a fele. Még inkább kimagasló Magyarország teljesítménye, ha figyelembe vesszük, hogy 2010 januárban még 10,9 százalék volt a munkanélküliség, amelyet mára sikerült 3,6 százalékra csökkenteni.
– Látható már, hogy a teljes 2021-es GDP mennyi lesz?
– A teljes 2021-es évre csak február közepén lesz hivatalos KSH adat. Magyarország az uniós országokkal összevetve az elsők között lábalt ki a gazdasági válságból. Tavaly nyáron a gazdaság teljesítménye már elérte, azóta pedig már meg is haladta a járvány előtti kibocsátás szintjét. Az első háromnegyed év szépen alakult, hiszen 7,1 százalékkal haladta meg a GDP a 2020 első háromnegyed évének teljesítményét. Így az utolsó negyedévben elég lenne ötszázalékos bővülés ahhoz, hogy a teljes éves 6,5 százalékos értéket elérjük. Ez alapján
a magánvéleményem szerint akár a hét százalékot is megközelítheti, elérheti a 2021. éves GDP bővülés. De még sok adatnak kell beérkeznie, hogy a számításokat el tudjuk végezni.
Bizakodásra ad okot, hogy a legutóbb közzétett, ipari teljesítményre vonatkozó statisztika az októberi visszaesést követően novemberben már 2,6 százalékos bővülést mutatott, a globális csiphiány okozta autóipari visszaesés ellenére is. Ugyanígy jó hír az októberi építőipari adat, ez 14,5 százalékos éves bővülést mutat, s a hamarosan érkező novemberi adat is hasonlóan kedvezőnek ígérkezik. A kiskereskedelmi üzletek forgalma novemberben 3,8 százalékkal emelkedett. Jó hír, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke a tavalyi évben az első becslésünk szerint 13 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A beruházások volumene 2020 harmadik negyedéve óta folyamatosan emelkedik, tavaly szeptember végére már meghaladta a korábbi, 2019 harmadik negyedéves csúcsát is.
– Politikai óriásplakátokon is KSH adatra hivatkoznak. A baloldali Migránsszámláló adatai valóban hivatalos KSH adatok?
– Örülünk, ha minél szélesebb körben használják, hivatkozzák adatainkat. De fontos, hogy azt értőn és körültekintéssel tegyék. A KSH honlapján a Magyarországra bevándorló külföldi állampolgárok az állampolgárság országa szerint külön meg vannak számolva. Ebből látható, hogy
a 2020-ban Magyarországra települő külföldiek közel hetven százaléka európai országból, 45,1 százaléka, tehát az érintettek közel fele pedig Magyarországgal szomszédos országból érkezett hozzánk.
Nemzetiségi megoszlást nem tartunk nyilván, de közel járhatunk az igazsághoz, ha ezek alapján azt feltételezzük, nagyobbrészt határon túli magyarokról van szó. Őket pedig semmiképpen sem nevezném migránsoknak.
Borítókép: Windisch László, a KSH elnökhelyettese (Fotó: Boros Bence)
