Tavaly 19 898 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33 százalékkal több, mint 2020-ban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Budapesten 7038 lakást vettek használatba, 11 százalékkal többet, mint 2020-ban. Minden egyéb településkategóriában jelentősen csökkent a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 47, a többi városban 33, a községekben 45 százalékkal.
A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 35 százalékra mérséklődött, a vállalkozások által építetteké 52-ről 64 százalékra nőtt 2020-hoz képest.
A saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34 százalékra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké 53-ról 64 százalékra emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 43 százaléka családi házban, 51 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 3,3 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 7,3 négyzetméterrel 90,7 négyzetméterre csökkent 2020-hoz képest.
Az építési engedélyek számában ellentétes trend rajzolódik ki, mint az átadott lakásokéban: csak Budapesten csökkent (14 százalékkal) az építendő lakások száma, minden egyéb településkategóriában növekedett – írta a KSH. A növekedés mértéke a megyei jogú városokban 35 százalék, a többi városban 58 százalék, a községekben pedig 55 százalék volt. Az utóbbi hét évben először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladja a fővárosit (5,5 ezer).
Az építtetők az esetek 66 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 25, és a községekben a legmagasabb, 90 százalék.
A statisztikai hivatal adatai szerint a kiadott új építési engedélyek alapján az előző évhez képest 45 százalékkal több, 16 531 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, 13 133.
A tervezett nem lakóépületek száma 5021, 25 százalékkal több volt, mint 2020-ban. A növekedés az ipari épületek kategóriájában 28 százalék, a mezőgazdasági épületekében 40 százalék, a kereskedelmi épületekében 57 százalék volt – derül ki a KSH adataiból.
– Azért épülhetett tavaly kevesebb lakás, mert a szigorúbb energetikai szabályozások tervezett, de elhalasztott határideje miatt sok építtető már 2020-ban befejezte a megkezdett lakásépítéseket. Az új lakások piacán látható bővülést az is visszafogta, hogy a múlt év során emelkedtek az alapanyagárak – közölte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatok kapcsán. Elmondta: a múlt év elején a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, valamint a járvány legsúlyosabb időszakából elhalasztott vásárlásoknak köszönhetően nőtt tavaly a lakásépítési kedv, amelynek további lökést adott a tavaly októberben elindult zöld otthon program, amelynek keretében kedvezményes kamatozású lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos lakóingatlanok építésére, vásárlására.
– Az idén a korábbi években tapasztaltnál is nagyobb kereslettel indította az évet az új építésű otthonok piaca, ez pedig – a kivitelezési költségek további emelkedésével együtt – azt vetíti előre, hogy az új lakások drágulása sem áll meg – kommentálta a KSH friss jelentését Földi Tibor, a Cordia International Zrt. igazgatóságának elnöke.
Borítókép: a Cordia beruházása a Corvin-negyedben (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
