időjárás 18°C Paszkál 2022. május 17.
logo
Rekordot döntött a villamos energia iránti igény és az erőművi karbonkibocsátás tavaly

Még három év káosz jöhet az árampiacon

Somogyi Orsolya
2022.02.07. 06:44
Még három év káosz jöhet az árampiacon

A villamos energia iránti kereslet globális megugrása újabb háromévnyi áringadozást és rekordszintű erőművi szennyezést idézhet elő. Tavaly a valaha volt legnagyobb áramigény-növekedést regisztrálta a Nemzetközi Energiaügynökség, az évek óta tapasztalható trend immár áramszüneteket idézett elő a nagy gazdaságokban, korábban nem látott energiaárakhoz és károsanyag-kibocsátáshoz vezetett.

Még három évig folytatódhat az áramárak erős ingadozása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint, súlyos következményeket róva a fogyasztókra és a gazdaságokra, amennyiben nem változik gyorsabban az áramtermelés szerkezete. – Az áramárakban tapasztalt erős kiugrások az elmúlt időszak alatt sok háztartásnak és vállalkozásnak okoztak nehézséget világszerte, és fennáll a veszélye, hogy társadalmi és politikai feszültségek mozgatórugója lesz – jelentette ki Fatih Birol, az ügynökség ügyvezető igazgatója.

Az alacsony bázis nem magyaráz mindent

Az IEA szerint a globális áramkereslet nem kevesebb mint hat százalékkal nőtt tavaly a 2020-as értékhez képest. A tavalyi a világjárvány okozta recesszió utáni fellendülés éve, vagyis a gazdasági leállások 2020-as esztendeje alacsony bázist jelentett, így a hatszázalékos emelkedés 2010 óta a leglátványosabb. Akkor a gazdaságok a 2008-as globális pénzügyi válság után kezdtek talpra állni. Most a villamosenergia-igény teljes növekedése meghaladta az 1500 terawattórát, ami újabb rekord. Az alacsony bázis viszont nem feltétlenül indokolja a hatalmas növekedést. Ahogyan Magyarország esetében korábban jeleztük, szintén nagy, négyszázalékos ugrás következett be az éves növekedésében, de a 2021-es fogyasztás a 2019-es, járvány előtti évhez képest is csaknem háromszázalékos növekedést mutat – tehát nagyjából ez tekinthető az organikus növekedésnek, ami meg is felel a néhány évvel ezelőtt előre jelzett éves két-három százalékos ütemnek.

Nem tartott lépést a kínálat

A globális növekedés nagyjából feléért Kína a felelős, a becslések szerint tíz százalékkal emelkedett az igény tavaly 2020-hoz képest.

Fogyott volna még ennél is több áram, ha nem tarkították volna áramszünetek az ellátást az év második felében.

Csakúgy, mint Indiában, a szénellátás nem volt képes lépést tartani az erőművek keresletével, a beszállítási és az ellátási problémák pedig visszafogták a gazdasági növekedést Ázsia-szerte.

Európa más árat fizetett a keresletnövekedésért: a jelentés felidézi a kontinensen újabb és újabb rekordokat döntő árakat és annak okait. A tőzsdei árak nagyrészt azért szálltak el, mert a villamosenergia-termelés jelentősen támaszkodik a gáztüzelésű erőművekre, ám a nyugat-európai gázbeszerzés elégtelensége miatt piaci szűkösség alakult ki, amire rátett a fűtési szezon elindulása is. Az IEA szerint az Egyesült Királyság nemzeti energiaválsággal néz szembe, mivel a lakossági számlák jelentősen megugrottak, az energiaszolgáltatók összeomlottak, és a gyárakat kénytelenek bezárni. De hasonló a helyzet Németországban is.

A szennyezőbb volt az olcsóbb

Szintén hat százalékkal nőtt a megújulóalapú kapacitás világszerte, de ez nem tudott lépést tartani a kereslet megugrásával. A szénerőművek termelése kilenc, a gázerőműveké kettő, az atomerőműveké pedig három és fél százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Vagyis több gazdaság is az olcsóbb, de szennyezőbb módokhoz tért vissza, hogy féken tartsa a megugró költségeket, de emiatt

a globális energiatermelésből származó karbonkibocsátás hét százalékkal emelkedett, ami szintén történelmi csúcs.

Ez azért is rossz hír, mert az előző két évben a szektor kibocsátása csökkent. Ráadásul ha nem történik jelentős változás, akkor a következő három évben is ezen a szinten maradhat az emisszió. Fatih Birol szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba, köztük a megújulókba, az energiahatékonyságba és az atomenergiába való nagyobb befektetés – a robusztus és intelligens villamosenergia-hálózatok bővítése mellett – segíthet kilábalni a mai nehézségekből.

 Nagy bajban lehet Németország. Egy néhány hetes fagyhullám az ipari fogyasztók korlátozását vonhatja maga után Németországban, annyira alacsonyak a betárolt földgázkészletek – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tárolók töltöttségi szintje sohasem volt a fűtési szezon alatt ennyire alacsony, mindössze 37 százalék. Ellenben a Szövetségi Gazdasági Minisztérium kérésére készített szakértői vélemény szerint ötvenszázalékos töltöttségi szintre lenne szükség ahhoz, hogy egy harmincnapos fagyhullámot probléma nélkül átvészeljen az ország. Vagyis jelen helyzetben egy néhány hétig kitartó fagyos időszak a német ipar részleges vagy teljes leállását okozhatja. A világszerte alkalmazott gyakorlat szerint ugyanis a háztartások ellátása az elsődleges, azok rovására nem működhetnek ipari vállalatok. Leon­hard Birnbaum, az E.On vezérigazgatója a napokban kifejtette: Németország már csak azért sem mondhat le az orosz földgázimportról, mert a nukleáris energia mellett a kőszénre alapozott energiatermelést is kivezeti. – Ezért nem azon kellene gondolkodni, hogy miként oldható meg az energiaellátás orosz földgáz nélkül. Szükségünk van az orosz gázra, és kész – jelentette ki vezérigazgató, aki hozzátette: reméli, hogy a közeljövőben enyhül az Oroszországgal kialakult feszültség, és sikerül észszerű megoldásra jutni.

Borítókép: A globális kereslet növekedésének feléért Kína a felelős (Fotó: Europress/AFP)