Az állam vásárolhatja fel a külföldre szánt gabonát, az erről szóló rendelet a hétvégén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Nagy István agrárminiszter a napokban jelentette be, hogy az ukrajnai háború okozta rendkívüli helyzetben a kormány döntése értelmében 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál.
A tárcavezető hangsúlyozta: a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentős mértékben nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is.
– Meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól, ez a kormány fő feladata. Ezért, különös tekintettel a hazai állattartókra, az állatállomány takarmánnyal való ellátására és a hústermelésre az állam megtilthatja a gabona külföldre szállítását – hívta fel a figyelmet Nagy István.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a Magyarország területéről tranzitszállításként történő kivitelre és a humanitárius segélyekre. A közlönyben megjelent rendelet alapján a Nébihnél tett bejelentést követően az agrárminiszternek kell megvizsgálnia, hogy a gabonaexport jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti a hazai állattartó telepek takarmányellátásához szükséges alapanyagellátást, illetve veszélyezteti a közellátást. Amennyiben a tárcavezető úgy ítéli meg, hogy ezek a körülmények fennállnak, akkor tájékoztatja az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t arról, hogy az államnak élnie kell az elővásárlási jogával.
A bejelentési kötelezettség betartását a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhatóság ellenőrzi. Ha a hatóságok valakit rajtakapnak azon, hogy bejelentés nélkül szállítana gabonát külföldre, akkor a termény nettó értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki az érintett kereskedőre vagy termelőre.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Tolnai Népújság/Mártonfai Dénes)
