Újabb területen okozhat gondot a közeljövőben az orosz–ukrán háború. A fegyveres konfliktus hatása ugyanis a szakemberek szerint hamarosan raklaphiányhoz vezethet az Európai Unióban, főként azon országokban lehet erre számítani, ahová az alapanyag zöme korábban Ukrajnából érkezett. A jelenségre a napokban a fa raklapok és csomagolóanyagok gyártóit tömörítő európai szervezet (Fédération Européenee des Fabricants de Palettes and Emballages en Bois – FEFPEB) hívta fel a figyelmet. A szervezet sajtóközleményben szimpátiáját fejezte ki az ukránok felé, egyben figyelmeztetett arra, hogy a fa alapanyagok európai szállításai jelentős nyomás alá kerülhetnek. Erre pedig már a következő hetekben számítani kell, a háború miatt jelentősen visszaeshet a fa raklapok alapanyag-ellátása, ami nehéz piaci helyzetet eredményezhet.
A Fruitveb.hu által szemlézett írás szerint tavaly Ukrajna 2,7 millió köbméter nyers puhafa fűrészárut exportált, amelynek igen jelentős részéből raklapokat gyártottak, főleg Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Lengyelországban. Ezen felül az ukránok körülbelül 15 millió darab kész raklapot is értékesítettek külföldi piacokon, nagyrészt Európában. Az FEFPEB szerint a harcok következtében lelassuló vagy leálló gyártás és szállítások közvetlen hatással lesznek Magyarország, Olaszország és Németország piacaira, mivel ide érkezett az ukrán fa alapanyag legnagyobb része.
Tovább súlyosbíthatja a helyzetet az is, hogy Oroszország és Belarusz is jelentős mennyiségű faanyagot szállított korábban az unióba, az EU által bevezetett szankciók miatt azonban ezek a szállítmányok is kiesnek majd a piacról. A raklapgyártók szervezete szerint nem kis mennyiségről van szó, Oroszország ugyanis csak a múlt évben mintegy 4,5 millió köbmétert, Belarusz pedig további 3,1 millió köbméter faanyagot adott el az uniós piacon.
Vannak olyan uniós tagállamok, amelyek a raklapnak és egyéb csomagolóanyagnak használt faáruk 25 százalékát ebből a három kelet-európai országból szerezték be. Az alternatív források, mint Skandinávia, Németország és a balti országok csak a hiány töredékét képesek saját készleteikből fedezni. A raklaphiány jelentős áremelkedéshez vezet majd, emellett ugyanakkor szinte az összes iparágban komoly fennakadásokat okozhat.
Az acél piacán sem lesz jobb a helyzet. Jayanta Roy, az ICRA indiai hitelminősítő intézet acélszakértője szerint az ukrajnai háború és az ennek következtében Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt világszerte csökkent az acélkínálat, Ukrajna és Oroszország ugyanis a nemzetközi acélkereskedelem mintegy tíz százalékát adja. A szakember a távirati iroda beszámolója alapján elmondta: a világ két legnagyobb acéltermelője, Kína és India pótolni tudja a kieső kínálatot, az árak azonban vélhetően hosszú ideig magasan maradnak. Ismeretes, pénteken az EU az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel együtt további büntetőintézkedésekről állapodott meg Oroszországgal szemben. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata szerint az új uniós szankciócsomag egyebek mellett megtiltja az Orosz Föderációból származó alapvető vas- és acélágazati termékek importját is. Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják, ennek 40 százaléka Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból származik.
Fotó: Illusztráció (Fotó: Gémesi Balázs)
