Megrokkanna a magyar gazdaság és azonnal az egekbe szökne a lakosság rezsiszámlája, ha le kellene mondania az Oroszországból érkező kőolajról és földgázról. Már az alaphelyzet is ijesztő: az országban felhasznált kőolajnak mintegy 90 százaléka, a földgáznak pedig a 80 százaléka származik oroszországi szénhidrogénmezőkről a nemzeti energiastratégia adatai szerint, miközben a paksi atomerőmű fűtőelemei kizárólag Oroszországból érkeznek – derül ki a Vg.hu cikkéből.
Az ilyen állapot olyankor nagyon kedvező, amikor a megfizethető áron történő, hosszú távú beszerzésről, egyúttal a stabil ellátásbiztonságról van szó, ám az Oroszország elleni szankciók esetleges kiterjesztésével éppen ezek az előnyök vesznének el.
Annak alapján, hogy az országban felhasznált olaj- és olajtermékek 59 százalékát a közúti járművek használják el, az orosz olaj esetleges behozatali stopja jócskán betenne a hazai fuvarozásnak és a személyszállításnak, és nyilván az egyéni autózásnak is. A fuvarozás brutális drágulása pedig szinte minden termék árát megemelné. Sérülne továbbá a hazai vegyipar és a mezőgazdaság, valamint azok a nem energetikai ágazatok, amelyekre a magyarországi kőolaj felhasználás 24 százaléka jut a nemzeti stratégia szerint.
Igaz, Magyarország formálisan már régen enyhített az orosz olajimportnak való erős kitettségén: beszerezhet kőolajat a világpiacról is az Adria vezetéken, szélsőséges esetben közúton is, tartálykocsiban. Viszont a Mol százhalombattai olajfinomítójának működését kifejezetten az Oroszországból származó alapanyag feldolgozására optimalizálták, és nyilvánvaló, hogy közúton aligha érkezhet szükséges mennyiségű olaj. Természetesen esélytelen az apadó és az országos felhasználásban amúgy sem érdemi súlyú belföldi olajtermelés ilyen szintű felfuttatása is, bár a növelése folyamatosan terítéken van.
A másik kegyelemdöfést az orosz gáz vásárlásának letiltása adná hazánknak,
hiszen a Magyarországon előállított villamos energia mintegy harmadát gázüzemű erőművek állítják elő, a távhőrendszerek döntően gázkazánnal, illetve többségében gázüzemű áramot is előállító erőművekben, de még a lakossági egyedi fűtés is meghatározó hányadban gázalapú. A lakosság teljes végső energiafelhasználásán belül a földgázra mintegy 33 százalék jut.