Az elmúlt tizenkét évben világossá vált, hogy mekkora versenyelőnyt jelent, ha egy országban gyorsan tudnak döntéseket hozni, márpedig ehhez politikai stabilitás kell – közölte kedden Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) külgazdasági évnyitóján. Az ukrajnai háborúnak szerinte jelentős gazdasági hatásai lesznek, így két év alatt másodszor fog megbomlani a világgazdasági status quo. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ha a békét sikerül megteremteni, ezt követően arra kell a kormánynak és a kamarának koncentrálni, hogy felmérje, milyen intézkedések, támogatások szükségesek ahhoz, hogy a magyar gazdaság ebben a folyamatban előnyösen tudjon részt venni és nyertesen kikerülni belőle.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt két évben milyen gazdasági pusztítást végzett a pandémia, ráadásul úgy, hogy közben többször reménykedni lehetett, hogy véget ér, de aztán újabb visszaesés következett. Végül
a világgazdaság nem ugyanúgy áll helyre, ahogy a járvány előtt volt: vannak vesztesek és nyertesek a gazdaságok között, például attól függően, hogy a kialakuló piaci réseket kinek sikerül betölteni.
Szijjártó hangsúlyozta, ezt a magyar gazdaság jól vette, a gyors döntések lehetővé tették, hogy például a fokozott beruházási programok folytatódjanak a járvány alatt, ezzel megteremtve a következő évek gazdasági növekedését és erős exportját. Szijjártó szerint
ha a siker titkát egyetlen döntésre kellene visszavezetni, akkor az az egykulcsos adó bevezetése lenne.
Mint mondta, nagyrészt ennek köszönhető, hogy
a magyar gazdaság már nem csak dinamikusan nő, hanem át tudott vészelni egy világjárványt, és a maga javára tudta fordítani a válságot.
Kiemelte, hogy az adócsökkentések, melyeket az évek során sikerült végrehajtani, komoly segítséget nyújtottak ebben, hisz most már a munkát terhelő adók is jóval kisebbek, ami vonzóvá teszi a hazai munkaerőre épülő beruházásokat. Már most rekordszintre emelkedett a foglalkoztatás, a beruházások szintje és az export, amely 119 milliárd eurót tett ki tavaly.
A válság ugyanakkor megmutatta, hogy az ellátási láncokban gondok keletkeznek, ezért felértékelődik, hogy a beszállítók, alkatrészgyártók közelebb kerüljenek piacaikhoz, és ez Magyarország esetében előnyt jelent, hisz több távol-keleti befektető, gyártó beruházást indított, hogy gyártása egy részét hozzánk telepítse.
A lendület még a válság alatt sem tört meg, a kormány a beruházásösztönzési program keretében 1380 vállalatnak adott támogatást, amelyek összesen 900 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Ebből az állam 375 milliárd forinttal vette ki a részét, hozzájárulva nagyjából 290 ezer munkahely megmentéséhez.
A vírussal szemben az oltás, a világgazdasági válsággal szemben a beruházások jelentették a leghatékonyabb eszközt
– fogalmazott.
Szijjártó Péter a kifektetés jelentőségéről is beszélt: a cél az, hogy a magyar vállalkozások külföldi működésének profitja elérje, vagy akár meg is haladja a külföldi vállalatok nálunk megtermelt és kivitt profitjának mértékét. Ehhez az szükséges, hogy a magyar vállalatok bátran terjeszkedjenek külföldön, ehhez az állam vissza nem térítendő támogatást fog nyújtani, valamint az Eximbank a külföldi cégalapításhoz, beruházáshoz, cégvásárláshoz is hitelt fog nyújtani.
Parragh László, a kamara elnöke mindenekelőtt a jelenlegi háború utáni kármentés feladatára hívta fel a figyelmet, hisz
óhatatlanul komoly hatások érik a magyar gazdaságot, akárcsak a szomszédos országokéit. Ez érinti az exportot, de az orosz kitettség miatt még inkább az importot, és a magyar vállalatok ottani tulajdona is veszélyben lehet. Ebből a helyzetből kellene a legkisebb kárral kijönni.
Parragh László emellett a kormány és a kamara együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve azt a részletes megállapodást, melyet tíz napja írtak alá. A Fókuszban a külpiacok című konferencián a minisztérium és a kamara újabb stratégiai megállapodást írt alá a külgazdasági együttműködésről.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. (Fotó: MTI)
