A küszöbön állhat a globális élelmiszerválság

Világszerte jelentkező tendencia, hogy riasztó méreteket ölt szinte mindenütt az élelmiszerexport központi korlátozása az ukrajnai háború következtében. A döntéshozók számára kritikus fontosságú, hogy megállítsák ezt a folyamatot, amely még valószínűbbé teheti egy globális élelmiszerválság bekövetkeztét.

Dzsenin, 2021. június 17. Palesztin lány búzaszemeket tart a tenyerében az aratási idõszak végén tartott búzafesztiválon a ciszjordániai Dzseninben 2021. június 17-én. MTI/EPA/Alaa Badarneh

A kereskedelmi beavatkozások márciusi megugrása a közelgő ellátási zavarok előszele lehet.

Egy küszöbön álló globális élelmiszerválság még megfékezhető (Fotó: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil)

Csak márciusban duplájára emelkedett a bevezetett élelmiszerexport-korlátozások száma az előző két hónaphoz képest. 

Ezek a korlátozó intézkedések törvényszerűen csökkentik a globális kínálatot, ami magasabb árakat eredményez. Ennek eredményeként új exportkorlátozásokat megjelenését is jelenti a belföldi árnyomás visszaszorítása érdekében, a nemzetközi árak alapos emelkedésével. Ha az öt legnagyobb búzaexportőr ország bármelyike ​​betiltaná az exportot, ezeknek az intézkedéseknek öngerjesztő hatása az lenne, hogy a világpiaci árat legalább 13 százalékkal megemelhetik – ez pedig tovább fokozódhat, ha még több ország vezet be hasonló intézkedéseket.

Jelen körülmények között ezt a veszélyt még van lehetőség elhárítani, azaz a globális élelmiszerválság elkerülhető: az élelmiszerárak közelmúltbeli rendkívüli emelkedése ellenére a három fő alapanyag – a rizs, a búza és a kukorica – globális készletei történelmi mércével mérve továbbra is magasak. 

A G7-ek a közelmúltban fontos lépést tettek azzal, hogy megígérték: nem vezetnek be élelmiszerexport-tilalmat, és „minden eszközt és finanszírozási mechanizmust” felhasználnak a globális élelmezésbiztonság megerősítésére. Ebbe a csoportba már beletartoznak a kulcsfontosságú alapanyagok legnagyobb exportőrei – köztük az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió. A többi jelentős élelmiszer-exportőr ország – köztük Ausztráliának, Argentínának és Brazíliának – csatlakozásával elkerülhető a válság. Ezzel az Ukrajnában dúló háború okozta további gazdaságpolitikai kihívások leküzdésének esélye is jelentősen javul.

Felértékelődik a mezőgazdaság szerepe

Nehéz évek várnak a mezőgazdaságra, a számos kihívás mellett a szomszédunkban zajló háború is rányomja a bélyegét az ágazat jövőjére. A szakemberek szerint a konfliktus komoly élelmiszerválságot hozhat a világban. Bár hazánkban ellátási gondoktól nem kell tartani, a mezőgazdaság és a vidék szerepe azonban biztosan felértékelődik majd. 

Komoly élelmiszerválságot okozhat az orosz–ukrán konfliktus, a háború miatt azonban nemcsak a keleti gabonától függő észak-afrikai térségnek kell aggódnia. A Portfólió Agrárium 2022 konferencián elhangzottak szerint Európában is van ok aggodalomra, nem tudni ugyanis, hogyan sikerülnek majd a tavaszi vetések Ukrajnában, illetve sorsdöntő lehet az is, tovább szankcionálják-e az oroszokat. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az eseményen kijelentette: a 2022-es évben önmagában számos kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, az ágazatra nehezedő nyomást a háború pedig tovább súlyosbítja. 

Tavaly az év második felében gazdaságilag sikerült átlendülni a Covid okozta közvetlen nehézségeken, de az utána levő visszapattanás, a globális szinten jelentkező alapanyag- és energiahiány megkeserítette rengeteg gazdasági szereplő életét. Hiánygazdasági jelek tűntek fel, emellett még a klímaváltozás is magasabb szintre lökte a problémákat. Mindezekre rájött a háború, ami a közvetlen és közvetett hatásaival nagyban befolyásolja a mezőgazdaságot is – rövid távon ez a legfontosabb feladat 2022-ben, amit muszáj kezelni

– hívta el a figyelmet. 

Majd hozzátette: 

mivel Oroszországnak és Ukrajnának mind alapanyagban, mind energiában óriási szerepe van, ezért is okozhat komoly ellátási problémákat a konfliktus.

Életbe léphet a „B terv” 

Az Európai Bizottság válságmentő csomagot készített elő az élelmiszerhiány elkerülésére. A kizárólag 2022-ben érvényes intézkedés lényege az, hogy a gazdálkodók az eddigi szabályozástól eltérően dönthetnek úgy, hogy a zöldítés szempontjából parlagon hagyott területeket is bevetik. Ezzel kapcsolatban Feldman Zsolt azt mondta: ez nem kötelezettség, a gazdálkodók önkéntes alapon választhatják ezt a megoldást. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, mindenkit arra kér, hogy felelősen döntsön. 

A korábban zöldítés szempontjából parlagon hagyott területeket is bevethetik, ezzel növelve a hazai száraz élelmiszer előállítást (Fotó: MTVA/Oláh Tibor )

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint is 

nehéz időszak van előttünk, az orosz–ukrán konfliktus rövid és középtávon élelmiszerhiányhoz vezethet.

– Nem tudni, hogy a tavaszi vetést az ukrán gazdák milyen mértékben tudják elvégezni. 

Az optimista jóslatok szerint a megszokott termés 60-80 százalékát sikerül majd megtermelni Ukrajnában.

Az agrárkamara elnöke szerint ennél nagyobb gondot jelent az, hogy nem fogják tudni hol tárolni a gabonát a gazdák, az országnak ugyanis egyetlen kikötője sem maradt épségben. – A háború az észak-afrikai térségekben már most komoly ellátási problémákat okoz, és elképzelhető, hogy nem vagy alig lesz élelmiszer – emelte ki. 

Ellátási gondoktól hazánkban nem kell tartani, az azonban biztos, hogy a termelők mellett a vásárlóknak sem lesz könnyű dolguk. 

– Nem fenntartható, hogy a vágóhíd fizeti meg a termelést, ezért elkerülhetetlen, hogy az emelkedő költségeket tovább hárítsák a fogyasztóra. A kérdés csak az, hogy a vásárlók meg tudják-e fizetni a drágább élelmiszert – mondta. A kamara elnöke jelentős visszaesésre számít. Bár a következő egy-két év mindenkinek nehéz lesz, hazánkban felértékelődhet a mezőgazdaság és a vidék szerepe. 

A konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a szomszédunkban zajló háború számos dologra rámutatott. 

Meg kell értetni a társadalommal, hogy feleannyi növényvédővel ugyanannyi mennyiségű élelmiszert nem lehet megtermelni. Ez olyan, mintha feleannyi gyógyszerrel ugyanannyi embert szeretnénk meggyógyítani

– jegyezte meg Győrffy Balázs.

Miközben a világban egyre több helyen gondot okoz az élelmiszerhiány, az Európai Unióban olyan mértékű korlátozás alá esik a növényvédőszer- és a trágyafelhasználás, aminek komoly hatása lesz a termelékenységre is. Ha ez így marad, akkor a NAK elnöke szerint Európa előbb-utóbb elveszítheti az önellátását.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh)