Gyarapodó élelmiszerexport-korlátozások
Néhány hét leforgása alatt 25 százalékkal ugrott meg az élelmiszerexport-korlátozást bevezető országok száma, így ezen országok száma 35-re nőtt. Március végéig 53 új, az élelmiszer-kereskedelmet érintő szakpolitikai beavatkozást vezettek be, amelyből 31 korlátozta az exportot, kilenc pedig a búzaexportot csökkentette. Sajnos azonban a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen korlátozások tragikusan kontraproduktívak. Az ehhez hasonló intézkedések egy évtizeddel ezelőtt tovább súlyosbították a globális élelmiszerválságot, és harminc százalékkal megemelték a búza árát.
Az élelmiszerválságok mindenki számára nehézségeket jelentenek, de a legszegényebb társadalmi rétegek számára okozzák a legkomolyabb károkat.
(Fotó: MTI/Balázs Attila)
Ennek két oka van: elsősorban a világ legszegényebb országai általában élelmiszerimportáló országok. Másodsorban: az alacsony jövedelmű országok háztartásainak összes kiadásának legalább felét teszi ki az élelmiszer vásárlás. 2008-ban az élelmiszerválság jelentősen megnövelte az alultápláltságot, különösen a gyermekek körében. Sok család kénytelen volt zálogba adni értéktárgyait, hogy megvásárolhassák a mindennapi betevőt. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a legszegényebb háztartásokból származó gyerekek körében ötvenszázalékos volt az iskolaelhagyási arány.
Az ehhez fogható társadalmi és gazdasági károkat pedig nem lehet könnyen visszafordítani.
A jelenlegi export- és importellenőrzés közel sem olyan kiterjedt, mint egy évtizeddel ezelőtt, amely a búza világkereskedelmének mintegy 21 százalékát érinti (ez jóval a 2008–2011-es válság csúcsán uralkodó 74 százalékos részesedés alatti érték). Mégis a jelen körülmények között a korlátozások mértéke gyorsan növekedhet.
A kereskedelmi intézkedéseknek már most is látható a hatásuk az élelmiszerárakra.
Még megfékezhető egy globális élelmiszerválság
Oroszország szintén korlátozásokat vezetett be az Eurázsiai Gazdasági Unión kívüli országokba irányuló búzaexportra. A kisebb exportőrök, például Szerbia és Észak-Macedónia szintúgy. Ugyanígy az élelmiszerimportáló országok, mint például Egyiptom, amely búzájának nyolcvan százalékát Oroszországból és Ukrajnából importálja. Ezek az intézkedések önmagukban a világkereskedelem 16 százalékát fedik le, és a búza világpiaci árának hét százalékpontos növekedéséért felelősek – ez a jelenlegi teljes áremelkedés körülbelül egyhatodát teszi ki.
A kereskedelmi beavatkozások márciusi megugrása a közelgő ellátási zavarok előszele lehet.
Csak márciusban duplájára emelkedett a bevezetett élelmiszerexport-korlátozások száma az előző két hónaphoz képest.
Ezek a korlátozó intézkedések törvényszerűen csökkentik a globális kínálatot, ami magasabb árakat eredményez. Ennek eredményeként új exportkorlátozásokat megjelenését is jelenti a belföldi árnyomás visszaszorítása érdekében, a nemzetközi árak alapos emelkedésével. Ha az öt legnagyobb búzaexportőr ország bármelyike betiltaná az exportot, ezeknek az intézkedéseknek öngerjesztő hatása az lenne, hogy a világpiaci árat legalább 13 százalékkal megemelhetik – ez pedig tovább fokozódhat, ha még több ország vezet be hasonló intézkedéseket.
Jelen körülmények között ezt a veszélyt még van lehetőség elhárítani, azaz a globális élelmiszerválság elkerülhető: az élelmiszerárak közelmúltbeli rendkívüli emelkedése ellenére a három fő alapanyag – a rizs, a búza és a kukorica – globális készletei történelmi mércével mérve továbbra is magasak.
A G7-ek a közelmúltban fontos lépést tettek azzal, hogy megígérték: nem vezetnek be élelmiszerexport-tilalmat, és „minden eszközt és finanszírozási mechanizmust” felhasználnak a globális élelmezésbiztonság megerősítésére. Ebbe a csoportba már beletartoznak a kulcsfontosságú alapanyagok legnagyobb exportőrei – köztük az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió. A többi jelentős élelmiszer-exportőr ország – köztük Ausztráliának, Argentínának és Brazíliának – csatlakozásával elkerülhető a válság. Ezzel az Ukrajnában dúló háború okozta további gazdaságpolitikai kihívások leküzdésének esélye is jelentősen javul.
Felértékelődik a mezőgazdaság szerepe
Nehéz évek várnak a mezőgazdaságra, a számos kihívás mellett a szomszédunkban zajló háború is rányomja a bélyegét az ágazat jövőjére. A szakemberek szerint a konfliktus komoly élelmiszerválságot hozhat a világban. Bár hazánkban ellátási gondoktól nem kell tartani, a mezőgazdaság és a vidék szerepe azonban biztosan felértékelődik majd.
Komoly élelmiszerválságot okozhat az orosz–ukrán konfliktus, a háború miatt azonban nemcsak a keleti gabonától függő észak-afrikai térségnek kell aggódnia. A Portfólió Agrárium 2022 konferencián elhangzottak szerint Európában is van ok aggodalomra, nem tudni ugyanis, hogyan sikerülnek majd a tavaszi vetések Ukrajnában, illetve sorsdöntő lehet az is, tovább szankcionálják-e az oroszokat. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az eseményen kijelentette: a 2022-es évben önmagában számos kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, az ágazatra nehezedő nyomást a háború pedig tovább súlyosbítja.
Tavaly az év második felében gazdaságilag sikerült átlendülni a Covid okozta közvetlen nehézségeken, de az utána levő visszapattanás, a globális szinten jelentkező alapanyag- és energiahiány megkeserítette rengeteg gazdasági szereplő életét. Hiánygazdasági jelek tűntek fel, emellett még a klímaváltozás is magasabb szintre lökte a problémákat. Mindezekre rájött a háború, ami a közvetlen és közvetett hatásaival nagyban befolyásolja a mezőgazdaságot is – rövid távon ez a legfontosabb feladat 2022-ben, amit muszáj kezelni
– hívta el a figyelmet.
Majd hozzátette:
mivel Oroszországnak és Ukrajnának mind alapanyagban, mind energiában óriási szerepe van, ezért is okozhat komoly ellátási problémákat a konfliktus.
Életbe léphet a „B terv”
Az Európai Bizottság válságmentő csomagot készített elő az élelmiszerhiány elkerülésére. A kizárólag 2022-ben érvényes intézkedés lényege az, hogy a gazdálkodók az eddigi szabályozástól eltérően dönthetnek úgy, hogy a zöldítés szempontjából parlagon hagyott területeket is bevetik. Ezzel kapcsolatban Feldman Zsolt azt mondta: ez nem kötelezettség, a gazdálkodók önkéntes alapon választhatják ezt a megoldást. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, mindenkit arra kér, hogy felelősen döntsön.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint is
nehéz időszak van előttünk, az orosz–ukrán konfliktus rövid és középtávon élelmiszerhiányhoz vezethet.
– Nem tudni, hogy a tavaszi vetést az ukrán gazdák milyen mértékben tudják elvégezni.
Az optimista jóslatok szerint a megszokott termés 60-80 százalékát sikerül majd megtermelni Ukrajnában.
Az agrárkamara elnöke szerint ennél nagyobb gondot jelent az, hogy nem fogják tudni hol tárolni a gabonát a gazdák, az országnak ugyanis egyetlen kikötője sem maradt épségben. – A háború az észak-afrikai térségekben már most komoly ellátási problémákat okoz, és elképzelhető, hogy nem vagy alig lesz élelmiszer – emelte ki.
Ellátási gondoktól hazánkban nem kell tartani, az azonban biztos, hogy a termelők mellett a vásárlóknak sem lesz könnyű dolguk.
– Nem fenntartható, hogy a vágóhíd fizeti meg a termelést, ezért elkerülhetetlen, hogy az emelkedő költségeket tovább hárítsák a fogyasztóra. A kérdés csak az, hogy a vásárlók meg tudják-e fizetni a drágább élelmiszert – mondta. A kamara elnöke jelentős visszaesésre számít. Bár a következő egy-két év mindenkinek nehéz lesz, hazánkban felértékelődhet a mezőgazdaság és a vidék szerepe.
A konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a szomszédunkban zajló háború számos dologra rámutatott.
Meg kell értetni a társadalommal, hogy feleannyi növényvédővel ugyanannyi mennyiségű élelmiszert nem lehet megtermelni. Ez olyan, mintha feleannyi gyógyszerrel ugyanannyi embert szeretnénk meggyógyítani
– jegyezte meg Győrffy Balázs.
Miközben a világban egyre több helyen gondot okoz az élelmiszerhiány, az Európai Unióban olyan mértékű korlátozás alá esik a növényvédőszer- és a trágyafelhasználás, aminek komoly hatása lesz a termelékenységre is. Ha ez így marad, akkor a NAK elnöke szerint Európa előbb-utóbb elveszítheti az önellátását.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh)
