Hiánycikk lehet a faiskolai áru

Állami beavatkozásra lenne szükség a díszkertészeti ágazatban, a szakma szereplői szerint egy központi faiskola létrehozása a minőség biztosítása mellett az árakra is jótékony hatással lenne. Az alaposan megnövekedett kereslet miatt egyébként bizonyos termékek esetében hiány alakult ki a piacon, az importnövényekkel pedig a korábbinál jóval drágábban találkozhatnak a vásárlók.

Kecskemét, 2020. június 2. Kertész dolgozik a településfásítási programhoz előkészített konténeres facsemetékkel a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészetében, Kecskeméten 2020. június 2-án. Településfásítási programot hirdet 500 millió forintos keretösszeggel az Agrárminisztérium a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknek, amelyek együttesen 12 ezer sorfát igényelhetnek a most induló programban térítésmentesen. MTI/Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

Állami faiskola létrehozását sürgetik a hazai díszkertészek, ezzel ugyanis egy olyan központi szereplő léphetne piac­ra, amely a minőség és az árak esetében is meghatározó szereppel bírna – mondta el lapunknak Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. A szakember szerint a faiskolai árukból az idén komoly hiány alakult ki, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Ez az a kertészeti termékcsoport egyébként, ahol jelentősebb importra szorul az ország. Míg az egynyári növények zöme a hazai kertészetekben készül, addig a vágott virághoz hasonlóan a cserepes növények és a faiskolai áruk egy része külföldről érkezik a kertészetekbe.

A járvány idején sokan
kezdtek kertészkedni
A legnagyobb hiány az úgynevezett tovább nevelt fák esetében mutatkozik. Ennek oka, hogy a Covid-járvány időszaka alatt jelentősen megnőtt az igény a kertészeti termékek iránt a lakosság köré­ben, ahogyan az elmúlt években a különböző zöld beruházások és fásítások is megnövelték a keresletet. 

A faiskolák nem voltak felkészülve ekkora rohamra, a hazai mellett a külföldi kertészetek sem tudták követni a kereslet gyors növekedését. Ráadásul a tovább nevelt fák esetében hosszú idő telik el, amíg a vevőhöz kerülhet az áru, általában 10-15 évet vesz igénybe egy városfásításhoz szükséges növény felnevelése. Ezért Orlóci László szerint a következő években is fennakadásokra számítanak ebben a piaci szegmensben.
A termelők dolgát az sem könnyítette meg, hogy az energiaárak mellett a különböző segédanyagok, a műtrágya és a cserépáru is jelentősen drágult, emellett a szállítás is akadozik. – Nagyon nehezen lehet ma jó fuvart szerezni. Éppen ezért azokban az árudákban, amelyek időben felkészültek, nincs komolyabb hiány, viszont amelyek későn kaptak észbe, bizony áru nélkül maradtak – hívta fel a figyelmet a szakmaközi szervezet elnöke.

A következő szezonban drágulás jöhet
Mindez a termékek árára is hatással van, a külföldi növényeknél pedig az euró–forint árfolyamának változása is a drágulás irányába hat. A faiskolai termékek ára jelentősebb mértékben nőtt, míg a döntő többségében hazai termesztésű egynyári növények árában egyelőre nem látni különösebb változást. Az alapanyagok és az energia árának drasztikus emelkedése ebben a piaci szegmensben majd csak a következő szezonban jelenik majd meg. Nagyobb drágulás azonban így sem várható a piacon, a termelési költségek emelkedésének szintjét biztosan nem fogja megközelíteni. 

– Sajnos a díszkertészetben is nyílik az agrárolló, miközben a termelők kiadásai rohamosan nőnek, a növények árát nem lehet ilyen mértékben emelni. Mindez ahhoz vezet, hogy tovább romlik az ágazat jövedelmezősége, nem csoda, hogy egyre többen döntenek úgy, bezárják a kertészetüket – jegyezte meg a szakember.
Orlóci László szerint a fent említett állami faiskola létrehozása sokat segítene abban, hogy az árakat a megfelelő szinten lehessen tartani az ágazatban. Jelenleg ugyanis a külföldről behozott, sok esetben silányabb minőségű növények dömpingáron kerülnek a magyar piacra, ami a hazai termékek árát is lenyomja. Ez a faiskolai termékek mellett az egynyári virágok esetében is igaz, holott ebben a kategóriában a magyar kertészek is el tudnák látni a piacot.

A klímaváltozás sokat
változtat a helyzeten
– Muskátliból például van hazai, a nagyobb áruházláncok azonban sok esetben így sem magyar termelőktől szerzik be a kínálatukban szereplő egynyári növényeket. Ezek minősége persze nem versenyezhet a hazaival, hiszen ezeket a palántákat több ezer kilométert utaztatják, mire a boltokba kerülnek – emelte ki az elnök. Hozzátette: dömpingárakkal tönkre lehet tenni a hazai termelést, ezt rendszeresen alkalmazzák az importőrök. A szakmaközi szervezetnek van lehetősége ajánlást tenni az árakra vonatkozóan, s ha szükség lesz rá, meg is teszik.A kereslet szerkezetéről elmondta: különösebb elmozdulást egyelőre nem látni a piacon, még mindig sokan keresik azokat a slágertermékeket, amelyekről már évekkel korábban kiderült, hogy sajnos nehezen élnek meg a hazai éghajlaton. A tujákat például százával viszik a kertészetekből, holott a klímaváltozás és az új kártevők megjelenésével már nem alkalmas a zöldítésre. A szakember szerint mivel a robbanásszerű keresletnövekedés hatására a hazai faiskolák kiürültek, most jó alkalom lenne arra, hogy fajtaváltásba kezdjenek a vállalkozások. Bár vannak jó példák, azonban az áttörésre még várni kell.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)