Közzétette idei első negyedéves eredményét a Netflix, amely több meglepetéssel is szolgált. A piacot leginkább az döbbentette meg, hogy csökkent az előfizetők száma. Erre a szolgáltató indulása óta még nem volt példa – igaz, a kétszázezres csökkenés annak köszönhető, hogy lekapcsolták a hétszázezer orosz előfizetőt a háború miatt. Enélkül ugyan ötszázezres növekedés adódott volna, ám ezzel még mindig elégedetlenek a befektetők, hisz milliós számokhoz vannak hozzászokva. Jól látszik, hogy a növekedés megtorpant.
Persze a fák nem nőnek az égig, egy időnként dráguló előfizetéssel igénybe vehető szolgáltatásnak nem lehet ügyfele a fél emberiség, mint az ingyenes Facebooknak. Ráadásul egyre erősebb a konkurencia, miután a Netflix sikerén felbuzdulva már több szolgáltató beszállt a versenybe, az előfizetők válogathatnak. Mindez persze önmagában még nem lenne tragédia a cég szempontjából, hisz több mint kétszázmilliós ügyfélkört épített ki, amely igen stabil árbevételt hoz, szép nyereség elérését lehetővé téve. A növekvő cégek, amikor már elég nagyok, óhatatlanul eljutnak erre a szintre, ilyenkor válnak a közgazdasági szakzsargon szerint fejőstehénné, amikor a nyereség nagyobb része visszajuttatható a részvényeseknek, így a részvény a stabil osztaléknak köszönhetően válik vonzó befektetéssé.
Csakhogy a Netflix részvényesei nem erre számítottak, úgy gondolták, még van bőséges növekedési lehetőség, mielőtt bekövetkezik ez a fázis. Ennek tudható be, hogy a gyorsjelentés közzététele után
tegnap 36 százalékkal, több, mint harmadával zuhant a részvény árfolyama.
Egy növekedő céget ugyanis magasabbra áraznak a befektetők, mint egy osztalékpapírt.
Mindazonáltal a növekedési lehetőségek nem merültek ki, csak a cégnek fel kell adnia eddigi, jól bevált stratégiáját, miszerint a felhasználók az előfizetési díjért nemcsak a tartalmat kapják, hanem egyúttal biztosak lehetnek benne, hogy nem zavarják őket reklámokkal. Ez eddig a cég alapfilozófiája volt, most azonban gondolkodnak rajta, hogy olyan változatot is létrehoznak, ahol az előfizetési díj lényegesen kisebb, viszont reklámok is vannak, megcélozva azt a réteget, amely sokallta az előfizetési díjat, vagy kisebb díjért több szolgáltatónál is előfizet, de nem zavarják a reklámok. Ez hozhat új előfizetőket, ráadásul adott esetben a reklámbevétel is jelentős lehet, amint ez a Facebook vagy a Google esetében jól látható.
Mindezeken túl maradt még egy lehetőség, bár kérdés, hogy ezt hogyan lehet hatékonyan kihasználni. A Netflix korábban egy előfizetéshez négy belépést engedett egyidejűleg, elvileg egy háztartásban, de valójában sokan megosztották azt máshol lakó családtagjaikkal vagy ismerőseikkel. Ezen nemrég annyit szigorított a cég, hogy az eddigi áron egyszerre csak két eszközről lehet belépni, s aki meg szeretné tartani a négyes lehetőséget, magasabb előfizetési díjat kell fizetnie.
Most azonban további szigorításon gondolkodnak, mivel úgy becslik, hogy
az előfizetőkön kívül még lehet százmillió háztartás, ahol használják a velük megosztott jelszót.
Ez igen nagy szám, érthető, hogy a cég szeretné egy részüket új előfizetőként látni, de kérdéses, hogy aki eddig nem akart előfizetni, csak elkért egy jelszót, most hajlandó lesz-e előfizetni, vagy inkább lemond a szolgáltatásról (a lelkes sorozatnézők és a nyelvgyakorlásként nem anyanyelvükön filmet nézők eddig sem sajnálták az önálló előfizetést). Emellett előfordulhat, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban, ahol több háztartás összeadta az előfizetési díjat, szigorítás esetén lemondják az előfizetést. S a cégnek arra is figyelnie kell, hogy a stabil előfizetőket ne érje hátrány. Szó mi szó, a Netflix menedzsmentjének alaposan fel van adva a lecke.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Jakub Porzycki/NurPhoto via AFP)
