Akit érdekel a politika, és úgy érzi, felelős döntést kell hoznia az országgyűlési választásokon, azt semmi nem gátolhatja abban, hogy minden őt érdeklő részletnek utánanézhessen a világhálón.
A hálózatfejlesztéseket és a digitális kompetenciák fejlesztését (vagyis az internet használatának oktatását) a közelmúlt kormányai anyagilag és programszervezésben is kiemelten támogatták.
Széles sáv mindenkinek
A Szupergyors internet program 2015-ben indult el azzal a céllal, hogy 2020-ra minden háztartás elérhesse a legalább 30 Mbps sebességű internetet. Ehhez csaknem egymillió új elérés kiépítésére volt szükség, ami 2018-ra be is fejeződött mintegy 150 milliárd forintból, amelyből 67 milliárdot az állam állt (az összeg másik felét a beruházó vállalatok fizették). Emellett 2018 januárjában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a kormány a nagy sebességű mobil hírközlési (4G, 4G+, 5G) hálózatfejlesztési beruházásokat.
Az internetelérést több módon lehet illusztrálni. A Központi Statisztika Hivatal legutóbbi, 2020-as kimutatása szerint a magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése. Ezzel az uniós tagállamok középső harmadában foglalunk helyet, az uniós átlag 91 százalék.
Mi több, az internet-előfizetők 99 százaléka döntött a gyorsabb szolgáltatás, a széles sávú net mellett.
Az internetet használó háztartások 71 százalékában volt mobilnetes előfizetés is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint az okostelefonos előfizetések 2017 harmadik negyedéve és az egy évvel ezelőtti állapot között 1,6 millióval nőttek, így elérték a hétmilliót. Ehhez még hozzá kell számolni azt a félmillió előfizetést, amit nagyképernyős mobileszközökhöz, vagyis tabletekhez, laptopokhoz váltottak ki. Egy átlagos mobilnet-előfizető havonta jelentős, 7,2 GByte adatforgalmat generál.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!