Biztos lábakon a pénzügyi szektor

A magyarországi bankszektor vissza tudta állítani a járványt megelőző növekedési trendjét, és megőrizte egészséges szerkezetű hitelállományát. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet miatt azonban figyelemmel kell lenni a kockázatokra is.

Budapest 2020.08.06. Raiffeisen Bank foto: Kallus György/Világgazdaság

A bankszektor 2021 végi 629 milliárd forintos adózás előtti eredménye 14 százalékkal szárnyalta túl a koronavírust megelőző 2019-es rekordot, mindez 12,3 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget hozott a múlt év végére. A program megjegyzi, hogy bár a kamat-, valamint a díj- és jutalékeredmény jelentős részét továbbra is felemésztik a bankok működési költségei, a trend javulni látszik. Míg 2021-ben a bevételek 71 százalékát tették ki a működési költségek, addig 2019-ben még nyolcvanszázalékos volt ugyanez az arány.

A háztartások kilencven napnál nagyobb késedelemben lévő hiteleinek állománya 117 milliárd forint volt 2021 végén, ami mindössze az 1,2 százalékát jelenti a teljes keretnek. A mutató az előző évhez képest 0,1 százalékponttal, egymilliárd forinttal lett alacsonyabb.

A konvergenciaprogram szerint fontos tényező, hogy a lakossági hitellel rendelkezők hat százaléka még mindig élvezi a törlesztési moratórium adta segítséget, emellett a jelzáloghiteleket a kamatstop is védi. Azaz: 2022. január 1-jétől június végéig a kamatok nem emelkedhetnek a 2021. október 27-i szint fölé.
A bankrendszer hitelezése is kedvező folyamatokról árulkodik. A vállalatok hitelállománya 2021-ben bővült, ráadásul a kis- és középvállalkozói szektorban kiemelkedő mértékben.

A céges hitelezést támogató szerepet az NHP Hajrá! után 2021 nyarán a Széchenyi-kártya GO! programok (SZKP) vették át, amelyek az állami kamattámogatásnak köszönhetően kedvező, fix kamatozású forrást kínálnak. E konstrukciók révén sikerült elérni a remélt gazdaságpolitikai célokat, hiszen 2021-ben az új hitelek jelentős részét (79 százalék) a hosszú lejáratú vállalati hitelek adták.

Az SZKP programok eddig csaknem 33 ezer társaság kedvezményes hitelszerzését segítették több mint ezermilliárd forint összegben, és 2022 közepéig kínálnak további kedvezményes forrást. 

Mindezeken felül az MFB, az Exim, a Garantiqa és az AVHGA számos hitel-, tőke- és garanciaprogrammal segítette a vállalatok forráshoz jutását. A 2021 márciusától decemberig tartó Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön, mint Magyarország első, államilag finanszírozott mikrohitelprogramja pedig 11 ezer kis- és középvállalkozás hitelkérelmét fogadta be, átlagosan majdnem kilencmillió forinttal erősítve a koronavírust követő helyreállásukat.

A háztartások hitelfelvétele 2021-ben jelentősen bővült, amelyet elsősorban a lakáscélú kölcsönök kimagasló folyósítása magyaráz. A szektor hitelállománya tavaly 1232 milliárd forinttal nőtt. A háztartások megtakarításai pedig 2020-ban rekordösszegben, 5221 milliárd forinttal emelkedtek. Az új megtakarítások legnagyobb része betétekbe áramlott. Az állampapír-állomány 966 milliárd forinttal nőtt.

A kormány konvergenciaprogramja szerint összességében elmondható, hogy a bankszektor vissza tudta állítani a járványt megelőző növekedési trendjét, és megőrizte egészséges szerkezetű hitelállományát. 

„Az orosz–ukrán háború, a beszállítói láncok fennakadásai, valamint a nyersanyagárak emelkedése felfelé mutató hitelkockázatokat jelenthetnek, a bankoktól ezért érzékeny és reagálásra kész magatartás szükséges az esetleges hitelkockázatok mérséklése jegyében” – áll a dokumentumban.

Borítókép: A múlt év a koronavírust megelőző időszak adatait is meghaladó mutatókat hozott (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)