Szigorításokat szorgalmaz a szakma a hazai sajtkészítés szabályozásában

Az élelmiszerkönyv módosítását kezdeményezi a hazai juhágazat, a termelők ugyanis komoly hátrányban vannak az uniós versenytársakkal szemben. Az EU-s szabályok szerint minden olyan terméket juh- és kecskesajtnak lehet nevezni, amelyek legalább hetven százalékban kiskérődzőktől származó tejet tartalmaznak, vagyis a gyártók harminc százalékban jóval olcsóbb tehéntejet is használhatnak termékeikhez. Ezzel szemben a hazai sajtkészítők zöme csak és kizárólag juh-, illetve kecsketejből készült sajtkülönlegességeket visz a piacra.

Képünkön Pap Zsolt tószegi juhász és juhai láthatóak. Fotó: Nagy Balázs

A Covid–19-járvány alatti mélyrepülésből mára magához tért a hazai juh- és kecsketejpiac. A pandémia időszaka alatt bevezetett korlátozások majdnem teljesen földbe döngölték az ágazatot. A járvány első hullámában a szállodák és vendéglátóhelyek bezárásával elvesztették felvevőpiacukat a sajtkészítéssel foglalkozó vállalkozások. A kistermelők, családi gazdaságok ugyanis sokszor egyetlen szállodával vagy étteremmel voltak kapcsolatban, ahova naponta két-három kilogramm juh-, illetve kecskesajtot szállítottak be. Az úgynevezett Horeca-szektor leállásával teljesen ellehetetlenült a tevékenységük, tárolókapacitás hiányában gyakorlatilag a szemétbe kerültek a termékeik. 

A járványt magunk mögött hagyva a juh- és kecskesajt készítéséből élő gazdáknak sikerült visszaszerezniük az ideiglenesen elveszített piacaikat.Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh- és Kecskeágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet vezetője egy minapi háttérbeszélgetésen jelezte: mára az ágazat eljutott odáig, hogy nincs elég juhtej, minden eladható. Itthon egyébként körülbelül 600 ezer liter juhtejet és néhány százezer liter kecsketejet fejnek a termelők évente. Összehasonlításként: tehéntejből évente átlagosan kétmilliárd liter kerül ki a tehenészetekből. A juh- és kecsketejből jellemzően sajt készül, a különleges sajtok egyre keresettebbek, a szakember szerint pedig az úgynevezett brindzaszerű termékek a legkelendőbbek jelenleg a hazai piacon.
Mezőszentgyörgyi Dávid szerint ezen termékek esetében szükséges lenne az élelmiszerkönyvi szabályok újragondolása. Az európai uniós előírások szerint jelenleg juh-, illetve kecskesajtnak lehet nevezni minden olyan terméket, amely legalább 70 százalékban a kiskérődzőktől származó tejet tartalmaz. 

A gyártók receptúrájában tehát 30 százalékban jóval olcsóbb tehéntej szerepelhet. Míg a juhtej átvételi ára literenként 600 forint körül alakul – a kecsketej szintén ezen az árszinten mozog –, addig a nyers tehéntej literéért átlagosan 140 forintot kapnak a termelők. A szakember szerint emiatt a hazai juhágazat szereplői komoly versenyhátrányba kerülnek, hiszen többségük száz százalékban ­juh-, illetve kecsketejből készítik a termékei­ket. – A juhtúró esetében külön kategóriát kellene létrehozni a száz százalékban juhtejből készült termékeknek, ahogyan a kecskesajt esetében is el kellene érni, hogy a szabályozásból kikerüljön a tehéntej felhasználásának lehetősége – fogalmazott a szakmaközi szervezet elnöke.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Új Néplap/Nagy Balázs)