A védelmező naptej káros is lehet

Itt a nyár, a strandszezon, s újra aktuálissá vált a kérdés, vajon a káros UV-sugarak ellen milyen naptejet használjunk? Ma már nem titok, hogy nincs olyan csodaszer, amely bombabiztosan megvéd a napozás veszélyeitől, azt azonban talán kevesebben tudják, hogy komoly kockázatai is vannak ezeknek az anyagoknak: a világ több pontján betiltották egyes naptejek alkalmazását, mondván, az összetevőik az emberre és a környezetre is ártalmasak.

Woman careful not to get sunburn

Időről időre felröppen a hír, amely szerint a naptejek többet ártanak, mint használnak, összetevőik az emberre és a környezetre is veszélyesek. Ez utóbbi bizonyosan igaz két alkotóelemre, amelyeket a világ számos turistaparadicsomában már be is tiltottak. 

A tilalom oka, hogy a naptejekben található oxibenzon és az oktinoxát károsítják a korallokat, veszélyesek a vízi élővilágra, valamint az amúgy is törékeny tengeri ökoszisztémákra, és ez a két kémiai összetevő a legveszélyesebb az emberre is. Mindkettő felszívódik a bőrön át, bejut az emberi szervezetbe, ahol megzavarhatja a hormonháztartást: kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemi hormonok és a pajzsmirigyhormonok működését 

– mutat rá a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) külső munkatársa. Biczó Gabriella felsorolása szerint a szóban forgó két anyagot tartalmazó napvédők importja és árusítása már 2019 júliusa óta tilos az Egyesült Államokban, a Virgin-szigeteken. Ahogyan időközben hasonló helyzet állt elő a Palau szigetállam, a hawaii strandok, Thaiföld és Mexikó számos turistaparadicsomában. Sőt ez utóbbiak esetében több helyen kizárólag lebomló fényvédőket – titán-dioxid vagy cink-oxid tartalmú termékeket – használhatnak a napfürdőzők.

A nagy iparági cégek természetesen ellenzik ezeket az intézkedéseket. Szerintük a naptejekben található vegyületek káros hatásait nem csupán önmagukban kellene vizsgálni, hanem más tényezőkkel együtt, amelyek szintén hatással vannak az érintett vizekre, mint például a globális felmelegedés vagy a különféle környezeti szennyezések. Továbbá ugyancsak a teljes tiltás ellenzői között vannak azok is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az erős napsugárzás káros hatásaitól az embereknek mindenképpen véde­niük kell magukat. A legtöbben főként a bőrrákos esetek számának növekedésétől tartanak. Ugyan máig nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a naptejhasználat biztosan megelőzné a melanóma (a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása) kialakulását, maximum csökkenti vagy késlelteti azt – utalt rá Biczó Gabriella. Majd megjegyezte, hogy 

a naptejeknek alapvetően kétféle típusa létezik: a fizikai és a kémiai fényvédők. Az előbbiek az utóbbival szemben nem szívódnak fel a bőrben, ezért biztonságosabbak.

A naptejekben található vegyi anyagok közül a titán-oxid még egy olyan komponens, amelynek a jelenléte komoly aggályokat vetett fel az amerikai szakhatóság köreiben. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az európai szakhatóság egyaránt osztja is ezt a véleményt, mondván, a titán-dioxid rákkeltő hatású lehet, ha belélegezzük. Ezért az EU egy új szabályozást készített elő, amelynek értelmében minden olyan terméken fel kell tüntetni a rákkeltő figyelmeztető jelzést, amelyben megtalálható a titán-dioxid (E171). Ez főként a vegyi és kozmetikai termékekre jellemző, így a naptejre is. Végül az uniós javaslatot levették a napirendről az iparág óriási lobbija miatt.

A TVE szakértői véleményéből kiindulva akár ki lehet jelenteni, hogy 

jelenleg nem létezik olyan napvédő krém a piacon, amely teljesen kockázatmentes az emberre és a környezetünkre is. Jó tanácsok azonban mindig akadnak. 

Ezek óva intenek attól, hogy 11 és 15 óra között direkt napsütésnek tegyük ki magunkat, ha naptejet választunk, mindig olvassuk el az összetevők listáját. Kerüljük az olyan termékeket, amelyek spray formátu­múak és titán-dioxidot tartalmaznak. Részesítsük előnyben a fizikai fényvédőket a kémiaiakkal szemben, és ne süttessük magunkat a napon akkor sem, ha magas faktorszámú termékkel kentük be magunkat, mert hamis biztonságérzetet adhat.

Borítókép: illusztráció (Fotó: 123RF)