Keddi kamatdöntő ülésén az Európai Központi Bank (EKB) még nem emelt kamatot, ezt azonban nem is várta senki, mivel korábban jelezték, hogy júliusban várható az első lépés. A jövő havi emelés mértékéről viszont meglepő módon konkrét számot mondtak: 25 bázispont lesz, vagyis nem nagy lépéssel indítja a ciklust a közös európai jegybank. Most –0,5, illetve 0 százalékos két irányadó kamatláb, így még júliusban is fennmarad a negatív kamat, azonban az EKB jelezte, hogy szeptemberben szándékozik újra emelni, így akkor végképp megszűnik ez a különös állapot.
A jegybanki közlemény hangsúlyozta, hogy az inflációs cél fenntartható teljesüléséhez most már nem az eddigi rendkívül alacsony kamatszintre van szükség, a kamatemelés hosszabb ideig tarthat, így további lépések következnek majd év végén, illetve jövőre. Ennek mértékét azonban az aktuális inflációs kilátásoktól teszik majd függővé, de vélelmezhető, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedhez hasonlóan nem tervezik lényegesen az inflációs cél fölé emelni a kamatot.
Az EKB ismét megemelte inflációs várakozásait, melyek alapján 2024-ben sem kerül vissza az áremelkedés üteme a jegybanki célérték alá, míg korábban attól tartottak, hogy egy-két év múlva újra az alacsony infláció fog gondot jelenteni, ezért is ódzkodtak a kamatemelési ciklus megkezdésétől. Az idei évre 6,8 százalékos pénzromlást várnak a három hónappal ezelőtti 5,1 százalék helyett, a jövő évi becslés 2,1-ről 3,5 százalékra nőt, a 2024-es pedig 1,9-ről 2,1 százalékra.
Christine Lagarde, az EKB elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy immár a magas infláció nagy kihívás, elsősorban az energia-, és élelmiszerárak emelkedése miatt. Ebben döntő szerepe van az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúnak, de még a járvány utáni helyreállás is komoly hatást gyakorol.
A magas árnövekedési szint tartós, és egyre több termékre és szolgáltatásra terjed ki, így most már indokolt a kamatemelési ciklus megindítása.
Az eszközvásárlási programokat a bank befejezte, de a vásárolt állampapírok közül a lejárókat újra befektetik, vagyis a piacra bocsátott pénzt még nem vonják ki előreláthatólag 2024 végéig.
Lagarde hangsúlyozta, hogy a háború hatásai egyelőre sok bizonytalanságot okoznak, így nem zárhatók ki további ársokkok sem a közeljövőben. Emellett a gazdasági növekedés is lassulhat, így a jegybanknak rendkívül gondosan kell vizsgálnia a folyamatokat, és a gyorsan változó körülményekhez igazodva végrehajtani a monetáris normalizálást.
Borítókép: Christine Lagarde, az EKB elnöke (Fotó: Thomas Lohnes/AFP Pool/dpa
