Most is európai a magyar minimálbér

Európai minimálbér a magyar minimálbér az Európai Unió legkisebb keresetre vonatkozó irányelvjavaslata szerint – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő. Emlékeztetett: Brüsszel irányelvének legfontosabb célkitűzése, hogy aki dolgozik, ne legyen kitéve a szegénység kockázatának. A kötelező legkisebb bér nettó összegének tehát magasabbnak kell lennie, mint a szegénységi küszöbérték, ennek a kritériumnak pedig magabiztosan megfelel a magyar minimálbér.

20210714 Debrecen fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló BMW beruházási munkafolyamatok. Fotó: KISS ANNAMARIE

Mivel a minimálbér januári emeléséről szóló őszi bértárgyalásokon az egy évvel korábbi szegénységi adatok állnak csak rendelkezésre, ezért az uniós irányelv szerint ezeket kell alapul venni, vagyis a 2021-ben megtartott bértárgyalásokon a 2022-es minimálbér meghatározásához a 2020-as év szegénységi mutatói irányadók. Ez minden tagállamban így van.

Szalai Piroska kiemelte: Magyarországon ahhoz, hogy egy háztartás elkerülje a szegénységet, éves összjövedelmének el kellett érnie az 1 393 900 forintot. 

A szegénységi küszöbérték tehát havonta átlagosan 116 158 forint volt. Ezzel szemben a bruttó 200 ezer forintos minimálbér nettó összege magasabb, 133 ezer forint.

A legkisebb kötelező bérért dolgozó magyar munkavállaló tehát európai minimálbért kap, mivel nettó munkabére havonta 17 ezer forinttal, éves szinten pedig több mint kétszázezer forinttal magasabb, mint a brüsszeli javaslat szerint figyelembe vett szegénységi küszöbérték. 

Abban az esetben, ha a munkabéren felül egyéb bevétellel is számolhat egy háztartás, például szociá­lis juttatásokkal vagy tőkejövedelemmel, akkor az éves jövedelem és a szegénységi küszöbérték közötti különbség még nagyobb. 

A minimálbér emelésével ráadásul a legfontosabb juttatások összege – táppénz, gyed – is emelkedik, mivel számos ilyen juttatás összegének számítási alapja a minimálbér összege.

Brüsszel politikailag hangzatos lépése

Szalai Piroska ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel arra sem kötelezi a tagállamokat, hogy a bértárgyalások során a szegénységi küszöbértéket kötelezően alapul vegyék. 

Az elvárás az, hogy a minimálbér összegét a szociális partnerek, vagyis a szakszervezetek és a vállalkozói érdekképviseletek egymással és a tagállam kormányával folytatott tárgyalási és alkufolyamatok során határozzák meg, a helyi szokások figyelembevétele mellett, nemzeti hatáskörben. Ez szintén megvalósul Magyarországon a versenyszféra és a kormány országos érdekegyeztető fórumán.

Szalai Piroska hozzátette: az Európai Bizottság a minimálbér-irányelvvel kapcsolatban következetesen azt hangsúlyozza, a keresetek, így a minimálbér meghatározása továbbra is a nemzeti kormányok és a piaci szereplők hatásköre. 

Brüsszel ugyanakkor előírná, hogy a tagállamoknak bizonyos időközönként jelentést kelljen tenniük a bérekkel, főként a legkisebb bérekkel kapcsolatos folyamatokról. 

Szalai Piroska: Brüsszel nem szabná meg a minimálbér összegét, de felügyelné, így szuverenitási kérdést is felvethet a bizottsági javaslat Fotó: Facebook

Ez a kritérium a szakértő szerint ugyanakkor már újabb területen adna lehetőséget a bizottságnak arra, hogy nyomást gyakoroljon egy országra, ezzel erodálva a nemzeti szuverenitást.

Évek óta hazudik a baloldal

Az európai minimálbér tehát nem más, mint az a kötelező legkisebb bér, amely megvédi a munkavállalót a szegénységtől. A magyar baloldal, kiemelten Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselő, a baloldali összefogás korábbi miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor az elmúlt években többször is azzal hitegette a magyar embereket, hogy Brüsszel úgy vezeti be az európai minimálbért, hogy kötelezettségeket ír elő a tagállamoknak, ezzel jelentősen magasabb minimálbér bevezetésére kötelezve Magyarországot.

Mára egyértelművé vált, hogy mindez nem igaz, az uniós javaslatot a baloldal a választók megtévesztésére használta fel, azt sugallva, hogy a magyar bérszínvonal ennek köszönhetően jelentősen nőhet.

Csökken a tagállamok közti különbség

Szalai Piroska ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, évek óta csökken a bérek közötti különbség az Európai Unió keleti és nyugati országai között. Emlékeztetett: 

míg 2010-ben a magyar minimálbér vásárlóértéke mindössze harminc százaléka volt az unió legmagasabb, luxemburgi minimálbérének, addig 2022. január 1-jei értéke az Eurostat szerint már ötven százalékra emelkedett.

A szakértő kiemelte: 2022-ben a magyar minimálbér vásárlóerő-paritáson megelőzte a cseh és a szlovák minimálbért, vagyis hazánkban a legkisebb keresetből élők több mindent tudnak megvásárolni keresetükből, mint a csehek vagy a szlovákok a bruttó összegben magasabb helyi minimálbérekből.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie)