Jövőre jöhet az európai minimálbér

Várhatóan csak 2025-től kell alkalmazniuk az Európai Uniónak a minimálbér meghatározására vonatkozó irányelvjavaslatát. Az európai minimálbérként emlegetett, kötelezően alkalmazandó javaslatok nem határoznak meg sem egységes uniós fizetést, sem azt, hogy az adott tagállamban mekkora összegnek kell lennie a legkisebb bérnek. Az uniós szintű kötelező szabályozás azokat a szempontokat rögzíti, amelyeket figyelembe kell venni a minimálbér meghatározásánál. A hazai szakszervezetek friss javaslata már ezeket is tartalmazza.

ITALY-AGRICULTURE-CLIMATE Fotó: MARCO BERTORELLO

Várhatóan a következő hónapokban végleges döntést hoz az Európai Unió tanácsa és az Európai Parlament az európai minimálbér eléréséhez szükséges irányelvjavaslatról. 

A tervezet elfogadása a tagállamok számára kötelezettségeket jelent, a szabályok gyakorlati bevezetésére két évük lesz. Ez tehát azt jelenti, hogy várhatóan a 2025-ös minimálbér összegéről szóló döntést már az EU-s irányelvek figyelembevételével kell meghozni.

Nemzeti hatáskörben marad a minimálbér

A magyar baloldal korábbi állításaival szemben az uniós minimálbér-irányelv tervezete kimondja, hogy a bérekkel kapcsolatos döntések továbbra is tagállami hatáskörben maradnak. Az uniós szabályozás nem határoz meg sem konkrét összeget, sem más kötelező elemet, sőt leszögezi, hogy egy ilyen beavatkozás káros piaci hatásokat okozna.

Az irányelv szerint a tagállamokban a nemzeti minimálbér összegének meghatározásához stabil, egyértelmű szempontrendszert kell alkalmazni. Az összeget a gazdasági hatásokhoz igazítva rendszeresen aktualizálni kellene, a legkisebb bér meghatározásának így szakmailag is megalapozottnak kell lennie. A javaslat kiemeli, hogy a minimálbér összegét a szociális partnerek háromoldalú – szakszervezetek, munkáltatói képviseletek, nemzeti kormány – egyeztetései során kell meghozni.

Az irányelv előírná, hogy a kötelező legkisebb munkabér mértékének garantálnia kell az érintett munkavállaló megélhetését. Meghatározásához figyelembe kell venni 

• a vásárlóerőt,
• így az inflációt,
• a bruttó átlagfizetések változását,
• valamint a termelékenységet is.

Az összeget nem terhelhetik olyan levonások, mint a munkaruházat vagy a munkába járás költsége.

A kollektív lefedettség nyolcvanszázalékos szintre emeléséről is határoz az uniós iránymutatás. A munkavállalói képviseletek és a munkáltatók közti kollektív alku ugyanakkor a helyi viszonyoktól függ, így egyelőre nem világos, miként érné ezt el Brüsszel. Kevés európai ország van, ahol ilyen jelentős lenne a szakszervezeti lefedettség a munkahelyeken.

Kiszámítható bértárgyalás

Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, a nemzeti bértárgyalásokon részt vevő három országos szakszervezet közül a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közösen tett a napokban javaslatot a jövő évi minimálbérek meghatározásának módszerére. A konföderációk már az európai minimálbér-irányelvnek megfelelően, konkrét szempontrendszer szerint határoznák meg a minimálbér 2023-as mértékét.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a közös javaslattal kapcsolatban kiemelte: 

a cél – a legkisebb bérek értékállóságának megőrzése mellett –, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdaság növekedéséből. A szakszervezetek olyan számítási mód elfogadását javasolják, ami felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a háromoldalú bértárgyalásokat, és összhangban van a készülő uniós irányelv ajánlásaival.

Eszerint a jelenlegi, 2023-ra vonatkozó inflációs és GDP-előrejelzéseket figyelembe véve jövőre 8-12 százalékkal emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Ezt ugyanakkor ma még nem lehet hivatalos szakszervezeti álláspontnak tekinteni, mivel a mértékek alapjául szolgáló adatok, előrejelzések az ősszel kezdődő bértárgyalásokig változhatnak. Távlati cél ugyanakkor, hogy a legkisebb bér összege idővel felzárkózzon az átlagkereset ötven százalékára.

Cél a stabil vásárlóerő

Az uniós minimálbér-javaslat nem határozza meg, hogy mennyivel kell emelni a legkisebb keresetűek fizetését, ehelyett a nemzeti sajtosságok figyelembevételét javasolja. Az ajánlások szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szempontjaihoz is igazodhatnak a tagországok. Az ILO szerint a megfelelő minimálbér eléri az országos bruttó átlagkereset ötven százalékát vagy a bruttó mediánkereset hatvan százalékát.

A javasolt minimálbérszintet, vagyis a mediánbér hatvan százalékát az Euro­stat legutolsó, a 2018-as évre vonatkozó adatsora szerint akkor négy tagország érte el. Ezekben az országokban ugyanakkor sokan keresnek minimálbért. Magyarország 2018-ban csak néhány százalékkal maradt el az ILO ajánlásától.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Europress/Marco Bertorello)