Jövőre jöhet az európai minimálbér

Várhatóan csak 2025-től kell alkalmazniuk az Európai Uniónak a minimálbér meghatározására vonatkozó irányelvjavaslatát. Az európai minimálbérként emlegetett, kötelezően alkalmazandó javaslatok nem határoznak meg sem egységes uniós fizetést, sem azt, hogy az adott tagállamban mekkora összegnek kell lennie a legkisebb bérnek. Az uniós szintű kötelező szabályozás azokat a szempontokat rögzíti, amelyeket figyelembe kell venni a minimálbér meghatározásánál. A hazai szakszervezetek friss javaslata már ezeket is tartalmazza.

ITALY-AGRICULTURE-CLIMATE Fotó: MARCO BERTORELLO

Az irányelv előírná, hogy a kötelező legkisebb munkabér mértékének garantálnia kell az érintett munkavállaló megélhetését. Meghatározásához figyelembe kell venni 

• a vásárlóerőt,
• így az inflációt,
• a bruttó átlagfizetések változását,
• valamint a termelékenységet is.

Az összeget nem terhelhetik olyan levonások, mint a munkaruházat vagy a munkába járás költsége.

A kollektív lefedettség nyolcvanszázalékos szintre emeléséről is határoz az uniós iránymutatás. A munkavállalói képviseletek és a munkáltatók közti kollektív alku ugyanakkor a helyi viszonyoktól függ, így egyelőre nem világos, miként érné ezt el Brüsszel. Kevés európai ország van, ahol ilyen jelentős lenne a szakszervezeti lefedettség a munkahelyeken.

Kiszámítható bértárgyalás

Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, a nemzeti bértárgyalásokon részt vevő három országos szakszervezet közül a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közösen tett a napokban javaslatot a jövő évi minimálbérek meghatározásának módszerére. A konföderációk már az európai minimálbér-irányelvnek megfelelően, konkrét szempontrendszer szerint határoznák meg a minimálbér 2023-as mértékét.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a közös javaslattal kapcsolatban kiemelte: 

a cél – a legkisebb bérek értékállóságának megőrzése mellett –, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdaság növekedéséből. A szakszervezetek olyan számítási mód elfogadását javasolják, ami felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a háromoldalú bértárgyalásokat, és összhangban van a készülő uniós irányelv ajánlásaival.

Eszerint a jelenlegi, 2023-ra vonatkozó inflációs és GDP-előrejelzéseket figyelembe véve jövőre 8-12 százalékkal emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Ezt ugyanakkor ma még nem lehet hivatalos szakszervezeti álláspontnak tekinteni, mivel a mértékek alapjául szolgáló adatok, előrejelzések az ősszel kezdődő bértárgyalásokig változhatnak. Távlati cél ugyanakkor, hogy a legkisebb bér összege idővel felzárkózzon az átlagkereset ötven százalékára.

Cél a stabil vásárlóerő

Az uniós minimálbér-javaslat nem határozza meg, hogy mennyivel kell emelni a legkisebb keresetűek fizetését, ehelyett a nemzeti sajtosságok figyelembevételét javasolja. Az ajánlások szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szempontjaihoz is igazodhatnak a tagországok. Az ILO szerint a megfelelő minimálbér eléri az országos bruttó átlagkereset ötven százalékát vagy a bruttó mediánkereset hatvan százalékát.

A javasolt minimálbérszintet, vagyis a mediánbér hatvan százalékát az Euro­stat legutolsó, a 2018-as évre vonatkozó adatsora szerint akkor négy tagország érte el. Ezekben az országokban ugyanakkor sokan keresnek minimálbért. Magyarország 2018-ban csak néhány százalékkal maradt el az ILO ajánlásától.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Europress/Marco Bertorello)