– Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen – fogalmazott Varga Mihály, hangsúlyozva, hogy a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem
az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és – Varga szerint – az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett is.
– Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza – emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására. A pénzügyminiszter jelezte: az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.
Nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány
– hangsúlyozta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ez a döntés adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania.
Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné a munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból
hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész.
Ha a magyar kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi kilencszázalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét. Varga Mihály megjegyezte, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény – Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal –, és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.
Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét
– jegyezte meg a pénzügyminiszter.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: Kovács Tamás)