A sofőrhiány egyébként is állandó gond, hiszen a szakma elöregszik, a fiatalok közül egyre kevesebben választják ezt a hivatást, és a nyugat-európai országok elszívó ereje sem elhanyagolható tényező, így a vállalat új utakat keresett az üres pozíciók feltöltésére. Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban már jó ideje alkalmaznak ázsiai és afrikai országokból érkező jelentkezőket, Magyarországon azonban ez eddig nem volt bevett szokás. A Waberer’s most meglépte azt, amit már többen fontolgattak.
Ahhoz, hogy egy harmadik országbeli munkavállaló az EU-n belül fuvarozási tevékenységet végezhessen, ugyanazokat a jogosultságokat kell megszereznie, ugyanazokat az engedélyeket kell kiváltania, mint egy magyar jelentkezőnek. Pályaalkalmassági vizsgálaton kell átesni, illetve kell egy olyan vezetői engedély, amelyet Magyarország is elismer. A vizsgálaton háromféle minősítés szerezhető: alkalmas, korlátozott ideig alkalmas, illetve nem alkalmas besorolás – igaz, utóbbi esetben van lehetőség újbóli vizsgára.
A nemzetközi fuvarozás személyi állománya is egyre nemzetközibbé vált az utóbbi években, a jelenség tehát nem számít újnak.
A folyamatok hátterében nem a bérezési megfontolások, hanem a szűkös munkaerőpiac és a nagyarányú kereslet ellentmondása feszül.
Egyre több esetben foglalkoztatnak külföldi, szinte minden esetben harmadik országbeli munkavállalókat a magyar vállalkozások – nyilatkozta korábban a Portfolio.hu kérdésére Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) kommunikációs vezetője. Mint hangsúlyozta, az ukrán háború miatt Magyarországon eltűnt ukrán gépkocsivezetők hirtelen nagyon mély űrt hagytak maguk után, őket valamilyen módon pótolni kell.
Borítókép: Kamionok haladnak az M1-es autópályán (Fotó: Kisalföld/Nagy Gábor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!