A hidrogénhajtású vonat lehet a megoldás a nem villamosított vonalakon, amilyen a magyarországi vasútvonalak túlnyomó többsége, mintegy hatvan százaléka. Balázs Gáspár, az Alstom vezérigazgatója lapunk kérdésére korábban elmondta, hogy a vasúti pályák villamosítása elsősorban a nagy forgalmú vonalakon megtérülő beruházás.
A felsővezetékkel nem rendelkező fővonalakra és mellékvonalakra – mivel az unió klímapolitikája nem támogatja a dízelhajtást – csak olyan járműveket érdemes beszerezni, amelyek szén-dioxid-semleges hajtással rendelkeznek.
A hidrogénvonatok ilyenek, amelyek a tartályban tárolt hidrogénből és a levegő oxigénjének a reakciójából állítanak elő elektromos áramot. A magyar gyártmányú forgóvázon futó, az Alstom németországi gyárában összeszerelt Coradia iLint egy tankolással csaknem ezer kilométert képes megtenni, vagyis a regionális forgalomban jól használható. Balázs Gáspár elmondta, hogy a piaci szereplők és a MÁV-Start között előzetes egyeztetések folynak egy pilot projekt elindítására.
A magyar kormány hidrogénstratégiájába illeszkedne, hogy a paksi atomerőmű éjszakai áramtermelését többek között zöldhidrogén előállítására használnák fel.
A magyar vasút egyik súlyos problémája, hogy a mellékvonalak járműparkja elaggott. A csehszlovák gyártású BzMot vonatok átlagéletkora megközelíti a negyven esztendőt, cseréjük indokolt. A hidrogénvonat, amely csak húsz százalékkal drágább a dízelváltozatnál, alternatívát jelenthet a régiós és interrégiós forgalomban közlekedő eszközök cseréjére.
Borítókép: A hidrogénvonathoz gyártanak forgóvázakat az Alstom mátranováki gyárában (Fotó: Alstom)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!