A nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvósokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig legalább ilyen széles skálán mozognak.
– Folyamatosan gyarapodik a táborokra érkező panaszok száma. Sorra kapjuk a méltatlankodó e-maileket, amelyekben arról számolnak be a családok, hogy az ígért program teljes egészében elmaradt, a napi négyszeri étkezésből, csak kettőt kaptak a gyerekek, a nagy forróságban nem biztosítanak ivóvizet, a kézműves-foglalkozásokon csak úgy vehetnek részt, ha vittek magukkal felszerelést, pedig erről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, tanárokat – foglalta össze az elmúlt hetek tapasztalatait a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke.
Végtelenül szabad a gazda
Baranovszky György szerint a legnagyobb hiányosság, amivel napi szinten lehet találkozni, hogy nincs meghatározva, ki lehet táboroztató, nincsen személyi feltételhez kötve a tábor szervezése.
A jelenlegi szabályozás szerint bárki, bárhol szervezhet tábort, ha maga a táborhely megfelel a feltételeknek. – Ezért nagyon fontos, hogy próbáljunk meg minél több helyről információt gyűjteni az adott táborról, akár személyesen is győződjünk meg a körülményekről, találkozzunk a tábor szervezőjével – tanácsolja a fogyasztók védelmét hosszú idők óta szívügyének tekintő szakember. Leginkább azt ajánlja, hogy próbáljunk meg a közösségi oldalakon olyanok szülőktől, gyerekektől informálódni, akik már részt vettek a kiszemelt programokon. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy olyan idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.
A másik fontos kérdéskör, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel meghirdetik a programokat, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.
Előfordult olyan extrém eset is – hoz példát az elnök –, hogy az ingyenesnek hirdetett programért a helyszínen mégis fizetni kellett. Az utaztató buszban pedig játékokat, édességet árultak a gyerekeknek sokszoros áron. Akadt olyan eset is, hogy mindezek ellenére nem megfelelő számú felnőtt kísérő vett részt a gyerekekkel a programokon, az utazáson, ezzel már veszélyeztetve a testi épségüket is.
Hogyan lehet reklamálni?
A FEOSZ-hoz beérkező panaszok nagy része arról is beszámol, hogy sok esetben magánszemélyek hirdetnek, a szülők nem kapnak se számlát, se nyugtát a befizetett összegekről, így utóbb azt is nehéz bizonyítani, hogy pontosan mekkora összeget fizettek ki. Ezek előbb-utóbb kiderülhetnek, s ha valóban nem megfelelő szolgáltatást nyújtott a tábor, akkor árleszállítást lehet követelni a táboroztatótól.
Ennek azonban alapvető feltétele, hogy tudjuk bizonyítani azt, milyen szolgáltatást ígért a tábor, mennyi vételárat fizettünk ki, tehát mindenképpen szerződést kell kötni a táboroztatóval, amiben rögzítésre kerülnek ezek az alapvető feltételek, vagy legalább a szórólapot eltenni, vagy a hirdetést tartalmazó weboldalt lementeni.
Túl sok segítséget azonban nem kapnak a felháborodott szülők – összegzi a benyomásait a FEOSZ-nak címzett információk alapján Baranovszky György. A fogyasztóvédőkhöz beérkező bejelentésekből kiderül, hogy a panaszosok rajtuk kívül más szervet, hatóságot is megkerestek, de nem jártak sok sikerrel. A rendőrség például a bejelentést egyszerűen elutasította, a NAV ugyan egyik esetben indított eljárást, de ez önmagában nem oldja meg a problémát.
Jogszabályokra van szükség
– A gyermektáboroztatás helyzete tehát még mindig nem megnyugtató Magyarországon, nincs sem egységes rendszer, sem törvényi szabályozás arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy táboroztatónak – hangsúlyozza a FEOSZ elnöke.
Ezért a szövetség megkeresi a fogyasztóvédelemért felelős Igazságügyi Minisztériumot is, hogy felhívják a figyelmet a jogszabályalkotás szükségességére a magyar családok védelme érdekében. Baranovszky György – mint utalt rá – jó pár évvel ezelőtt már kezdeményezte a gyerekek nyári táboroztatása érdekében minimum a regiszter, bejelentési kötelezettség előírását. Akkor azt a választ kapták: nincs szükség változtatásokra. Az új tárcához került fogyasztóvédelem fő pillérjeinek egyike azonban mostantól a gyermekvédelem, összhangban az alaptörvény 16. cikkével.
Így alapvető fontosságú, hogy biztonságban tudhassa mindenki a gyermekét, ha táborba küldi – fogalmazott az elnök.
– Addig is, amíg nem alkotják meg az alapvető jogszabályokat, nem győzzük hangsúlyozni: szülőként próbáljunk nagyon körültekintőek lenni, kössünk írásban szerződést, igyekezzünk minél több információt beszerezni a táborról, táboroztatóról.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
