A nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvósokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig legalább ilyen széles skálán mozognak.
– Folyamatosan gyarapodik a táborokra érkező panaszok száma. Sorra kapjuk a méltatlankodó e-maileket, amelyekben arról számolnak be a családok, hogy az ígért program teljes egészében elmaradt, a napi négyszeri étkezésből, csak kettőt kaptak a gyerekek, a nagy forróságban nem biztosítanak ivóvizet, a kézműves-foglalkozásokon csak úgy vehetnek részt, ha vittek magukkal felszerelést, pedig erről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, tanárokat – foglalta össze az elmúlt hetek tapasztalatait a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke.
Végtelenül szabad a gazda
Baranovszky György szerint a legnagyobb hiányosság, amivel napi szinten lehet találkozni, hogy nincs meghatározva, ki lehet táboroztató, nincsen személyi feltételhez kötve a tábor szervezése.
A jelenlegi szabályozás szerint bárki, bárhol szervezhet tábort, ha maga a táborhely megfelel a feltételeknek. – Ezért nagyon fontos, hogy próbáljunk meg minél több helyről információt gyűjteni az adott táborról, akár személyesen is győződjünk meg a körülményekről, találkozzunk a tábor szervezőjével – tanácsolja a fogyasztók védelmét hosszú idők óta szívügyének tekintő szakember. Leginkább azt ajánlja, hogy próbáljunk meg a közösségi oldalakon olyanok szülőktől, gyerekektől informálódni, akik már részt vettek a kiszemelt programokon. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy olyan idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.
A másik fontos kérdéskör, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel meghirdetik a programokat, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.
Előfordult olyan extrém eset is – hoz példát az elnök –, hogy az ingyenesnek hirdetett programért a helyszínen mégis fizetni kellett. Az utaztató buszban pedig játékokat, édességet árultak a gyerekeknek sokszoros áron. Akadt olyan eset is, hogy mindezek ellenére nem megfelelő számú felnőtt kísérő vett részt a gyerekekkel a programokon, az utazáson, ezzel már veszélyeztetve a testi épségüket is.