Júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 714 ezer volt, ezzel második hónapja haladta meg a 4,7 milliót. Május-júliusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer főt tett ki, 52 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 57 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig hatezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 11 ezerrel csökkent. A 15–64 éves korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,4 százalék volt, 1,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A munkanélküliek száma júliusban 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A május–júliusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt.
A 15–74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent a tavaly május–júliusi három hónap átlagához képest.
– A júliusi adatok alapján a foglalkoztatás havi alapon kismértékben csökkent, míg éves összevetésben ismét érdemben növekedett. A foglalkoztatás továbbra is magas szinten, 4,7 millió fő felett áll. Az éves alapú 52 ezer fős bővülés a háromhavi mozgóátlag szerint az elsődleges munkaerőpiacon és a külföldön dolgozók számának növekedéséből adódik, míg a közfoglalkoztatottak száma csökkent – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A szakértő jelezte: a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, bár az előző hónaphoz képest minimális emelkedés látható benne. A havi adatok romlásában szerepe lehetett a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetnek, azon belül is elsősorban az orosz–ukrán háborúnak és az energiaárak robbanásának. Ugyanakkor a háromhavi mozgóátlagban még havi alapon sem látszik csökkenés, azaz a mai adatokból hosszú távú következtetést még nem lehet levonni a következő hónapok tendenciájáról.
– A következő időszak munkaerő-piaci folyamatai szempontjából kritikusak lehetnek a növekvő infláció miatt mérséklődő kereslet, az energiaárak robbanása miatt emelkedő termelési költségek, az orosz–ukrán háború, valamint a szankciók hatásai. Ugyanakkor az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány nyomán a munkanélküliségi rátában jelentős növekedésre egyelőre nem számítunk, hiszen a gazdaságban jelentős mennyiségű szabad álláshely áll rendelkezésre. A vállalkozások beruházásai – ideértve az elmúlt időszakban bejelentett nagyberuházásokat – pedig hozzájárulnak új munkahelyek létrejöttéhez – tette hozzá Regős Gábor.
Borítókép: munka a kecskeméti Mercedes-gyárban (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
