Évtizedes múltja van már annak a kormányzati tervnek, amely a nemzeti tulajdon részarányának növelését tűzte ki célul. Az elmúlt években jellemzően az energia-, a bank- és a médiaszektorban történtek látványos lépések ennek érdekében, de a napokban bejelentett Vodafone-vásárlás is ebbe a sorba illeszkedik – olvasható a VG.hu cikkében.
A magyar gazdaság már megérett arra, hogy a profit itthon maradjon
Felkészül az építőipari alapanyagok piaca, az élelmiszer-kiskereskedelem és a biztosítói szektor.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádiónak augusztus végén adott interjúban pedig azt is világossá tette, hogy
a kabinet nem tett le nagyszabású terve folytatásáról.
A már említett energetika, pénzintézeti szféra és média mellett az építőipar területén elért eredményekről is elismerően nyilatkozott ebből a szempontból – bár a bankok száma szerinte még mindig túl magas –, viszont a biztosítókról, az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorról, valamint az építőipari alapanyagok piacáról azt mondta, messze vannak még a célok elérésétől.

A magyar gazdaság már megérett arra, hogy az a profit, amely termelődik egyes ilyen stratégiai üzletágakban, itthon maradjon, a külföldi tulajdonos ne vigye ki
– fogalmazott Nagy Márton.
Gazdaságpolitikai fordulat
A nemzeti tulajdon részarányának a 2010-es kormányváltás után elhatározott növelése
egy igazi gazdaságpolitikai fordulat volt,
hiszen a szocialista kormányok alatt épp egy ezzel ellenkező gyakorlat érvényesült: állami cégeket privatizáltak, a vállalatok pedig nemritkán külföldi érdekeltségbe kerültek – mondta a VG-nek a Nézőpont Intézet elemzője, Talabér Krisztián. Szerinte ez nem is stratégiai, sokkal inkább kényszerlépés volt, amelyre az elhibázott költségvetési politika miatt volt szükség.
A jelenlegi – ciklusokon átívelő – irányvonal pozitív hozadéka, hogy
- kiszámíthatóbbá és biztosabbá válik a munkakörnyezet a munkavállalók számára (például gazdasági nehézségek esetén nem biztos, hogy a vállalat azonnal az elbocsátásokkal járó kivonulás mellett dönt),
- csökken a gazdaság kiszolgáltatottsága a külföldi tőkének,
- gyorsabbá és kikényszeríthetőbbé válik a piaci szabályozás,
- és elkerülhetővé válik, hogy külföldi nagyvállalatok kartellt alkossanak, és együttes monopóliumként működjenek
– sorolta a szakértő, kiemelve, hogy így a nyereség nem távozik az országból. Ha pedig az állam maga is résztulajdonos, akkor az adóbevételek mellett megtermelt profitot újra eloszthatja a költségvetés részeként az általa preferált célokra.
A profitábilis cégekben való állami szerepvállalás egy win-win szituáció
– értékelt.
Energetika, bankok, média
Talabér Krisztián arról is beszélt, hogy a kormány a célkitűzés elérése érdekében igyekszik a hatályos szabályozásokat a mindenkori magyar érdekekhez illeszteni, és akár állami felvásárlásokkal helyzetbe hozni a magyar cégeket a kiemelt szektorokban.
A nemzeti tulajdon arányának növelése elsőként az energiaszektorban volt látványos: az állam visszavásárolta az oroszoktól a Mol-részvények 25 százalékát, és a magyarországi gáztározók is újra magyar kézbe kerültek, ahogyan a gáz-, a villany-, valamint a vízszolgáltatók is. Ezek kezelésére és összehangolására létrejött az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amelyet ma már Nemzeti Közművek név alatt ismerhetünk.
Az utóbbi száz százalékban magyar tulajdon, azaz a projekt ezen részeleme sikernek értékelhető, s épp ez az év mutatja meg, mekkora jelentősége van annak, hogy egy energiaválság közepette nincs kiszolgáltatva a lakossági és ipari energiaszükséglet a külföldi piaci szereplőknek
– hívta fel a figyelmet.
A bankszektorban és a médiában is számottevő átalakulásoknak lehettünk szemtanúi az utóbbi évtizedben. Az előbbire jó példa lehet a banki takarékszövetkezetek egyesítése, majd ezekből a Takarékbank Zrt. létrehozása, a folyamat a Magyar Bankholding Zrt. tagbankjainak 2023-as bankfúziójában fog kiteljesedni. A média esetében szintén jócskán növekedett a hazai tulajdon aránya: a megyei napilapok például újra hazai tulajdonba kerültek,
így végre elkerülhetővé vált, hogy a külföldi tulajdonosok befolyásnövelő politikai és gazdasági céljaikra használják fel Magyarország megyéinek sajtótermékeit
– mondta.
További Gazdaság híreink
A folytatás garantált
Az említett három területen 2022-ben tehát már arról beszélhetünk, hogy az 50 százalékot is meghaladja a hazai tulajdon részaránya, a következő évek pedig biztosan arról fognak szólni, hogy a kormány a gazdasági körülményeket figyelembe véve keresni fogja a további terjeszkedési lehetőségeket. Felkészül az építőipari alapanyagok gyártása, az élelmiszer-kiskereskedelem, a biztosítói és a távközlési szektor
– fejtette ki a Nézőpont Intézet elemzője.
A távközléssel kapcsolatban a Vodafone Magyarország megvásárlásáról úgy fogalmazott: az egy puzzledarab a kirakóban. De vannak egyéb célok is, mint például a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása, még ha most a háborús válság miatt átmenetileg ez le is került a napirendről. Összegzése szerint a tulajdoni részarányok átalakulásának évtizedes eredménye nem lehet kevesebb, mint hogy mindennek következményeként kialakuljon egy erős, nemzeti tőkésosztály.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: a Vodafone Magyarország Zrt. központi irodaházának homlokzata a világcég logójával a főváros IX. kerületében, a Lechner Ödön fasor 6-ban (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Kórházfelújítás: hogyan érinti a vármegyéket az uniós források befagyasztása?
50 kórház felújítása marad el.

Versenyképesek a hazai reálbérek
A régióban tavaly az egyik legmagasabb volt a magyar fizetések vásárlóerejének növekedése.

A turizmus idén is erősen kezdett – rekordok a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren
Folyamatosan erősödik a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér forgalma.

Tovább zajlik az erőltetett zöldítés
Az ipar és a háztartások fizetik meg az észszerűtlen német döntések árát.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Egy fogott ember csak bajt hoz a magyarokra – ez nem riogatás, hanem realitás

Újabb részlet a Kollár-vallomásból: a vonatokat is lassítja a Tisza és Brüsszel paktuma

Szoboszlai és a Real Madrid kapcsolata egyre szorosabb lesz

Itt az igazság a magyar fizetésekről: valójában ennyit érnek a román és lengyel bérekhez képest

Rettenetes tragédia történt kora reggel Magyarországon

Elszakadt a cérna Oroszországban: az utolsó utáni pillanatban figyelmeztették Németországot

Zaharova páros lábbal szállt bele az elvakultan háborúpárti Brüsszelbe

Flick: Egy lépéssel közelebb, de a végétől még messze vagyunk

Mi Shane Tusup szerepe Milák Kristóf mellett? Az elnök tisztázza a helyzetet

Titkos akcióba kezdtek Magyar Péterék a hídlezáró pride-párti tüntetéseknél

Szabó Bálint ámokfutásba kezdett a budai Várban

Kuncze Gábor ravasz húzása lökheti a szakadékba Magyar Pétert
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Kórházfelújítás: hogyan érinti a vármegyéket az uniós források befagyasztása?
50 kórház felújítása marad el.

Versenyképesek a hazai reálbérek
A régióban tavaly az egyik legmagasabb volt a magyar fizetések vásárlóerejének növekedése.

A turizmus idén is erősen kezdett – rekordok a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren
Folyamatosan erősödik a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér forgalma.

Tovább zajlik az erőltetett zöldítés
Az ipar és a háztartások fizetik meg az észszerűtlen német döntések árát.