A magyar gazdaság már megérett arra, hogy a profit itthon maradjon

Felkészül az építőipari alapanyagok piaca, az élelmiszer-kiskereskedelem és a biztosítói szektor.

Budapest, 2020. október 27. A Vodafone Magyarország Zrt. központi irodaházának homlokzata a világcég logójával a fõváros IX. kerületében a Lechner Ödön fasor 6-ban. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

Évtizedes múltja van már annak a kormányzati tervnek, amely a nemzeti tulajdon részarányának növelését tűzte ki célul. Az elmúlt években jellemzően az energia-, a bank- és a médiaszektorban történtek látványos lépések ennek érdekében, de a napokban bejelentett Vodafone-vásárlás is ebbe a sorba illeszkedik – olvasható a VG.hu cikkében.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádiónak augusztus végén adott interjúban pedig azt is világossá tette, hogy 

a kabinet nem tett le nagyszabású terve folytatásáról.

A már említett energetika, pénzintézeti szféra és média mellett az építőipar területén elért eredményekről is elismerően nyilatkozott ebből a szempontból – bár a bankok száma szerinte még mindig túl magas –, viszont a biztosítókról, az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorról, valamint az építőipari alapanyagok piacáról azt mondta, messze vannak még a célok elérésétől.

Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A magyar gazdaság már megérett arra, hogy az a profit, amely termelődik egyes ilyen stratégiai üzletágakban, itthon maradjon, a külföldi tulajdonos ne vigye ki 

– fogalmazott Nagy Márton.

Gazdaságpolitikai fordulat

A nemzeti tulajdon részarányának a 2010-es kormányváltás után elhatározott növelése 

egy igazi gazdaságpolitikai fordulat volt, 

hiszen a szocialista kormányok alatt épp egy ezzel ellenkező gyakorlat érvényesült: állami cégeket privatizáltak, a vállalatok pedig nemritkán külföldi érdekeltségbe kerültek – mondta a VG-nek a Nézőpont Intézet elemzője, Talabér Krisztián. Szerinte ez nem is stratégiai, sokkal inkább kényszerlépés volt, amelyre az elhibázott költségvetési politika miatt volt szükség.
A jelenlegi – ciklusokon átívelő – irányvonal pozitív hozadéka, hogy 

• kiszámíthatóbbá és biztosabbá válik a munkakörnyezet a munkavállalók számára (például gazdasági nehézségek esetén nem biztos, hogy a vállalat azonnal az elbocsátásokkal járó kivonulás mellett dönt),
• csökken a gazdaság kiszolgáltatottsága a külföldi tőkének,
• gyorsabbá és kikényszeríthetőbbé válik a piaci szabályozás,
• és elkerülhetővé válik, hogy külföldi nagyvállalatok kartellt alkossanak, és együttes monopóliumként működjenek

– sorolta a szakértő, kiemelve, hogy így a nyereség nem távozik az országból. Ha pedig az állam maga is résztulajdonos, akkor az adóbevételek mellett megtermelt profitot újra eloszthatja a költségvetés részeként az általa preferált célokra.

A profitábilis cégekben való állami szerepvállalás egy win-win szituáció 

– értékelt.

Energetika, bankok, média

Talabér Krisztián arról is beszélt, hogy a kormány a célkitűzés elérése érdekében igyekszik a hatályos szabályozásokat a mindenkori magyar érdekekhez illeszteni, és akár állami felvásárlásokkal helyzetbe hozni a magyar cégeket a kiemelt szektorokban.

A nemzeti tulajdon arányának növelése elsőként az energiaszektorban volt látványos: az állam visszavásárolta az oroszoktól a Mol-részvények 25 százalékát, és a magyarországi gáztározók is újra magyar kézbe kerültek, ahogyan a gáz-, a villany-, valamint a vízszolgáltatók is. Ezek kezelésére és összehangolására létrejött az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amelyet ma már Nemzeti Közművek név alatt ismerhetünk. 

Az utóbbi száz százalékban magyar tulajdon, azaz a projekt ezen részeleme sikernek értékelhető, s épp ez az év mutatja meg, mekkora jelentősége van annak, hogy egy energiaválság közepette nincs kiszolgáltatva a lakossági és ipari energiaszükséglet a külföldi piaci szereplőknek

– hívta fel a figyelmet.

A bankszektorban és a médiában is számottevő átalakulásoknak lehettünk szemtanúi az utóbbi évtizedben. Az előbbire jó példa lehet a banki takarékszövetkezetek egyesítése, majd ezekből a Takarékbank Zrt. létrehozása, a folyamat a Magyar Bankholding Zrt. tagbankjainak 2023-as bankfúziójában fog kiteljesedni. A média esetében szintén jócskán növekedett a hazai tulajdon aránya: a megyei napilapok például újra hazai tulajdonba kerültek, 

így végre elkerülhetővé vált, hogy a külföldi tulajdonosok befolyásnövelő politikai és gazdasági céljaikra használják fel Magyarország megyéinek sajtótermékeit 

– mondta.

A folytatás garantált

Az említett három területen 2022-ben tehát már arról beszélhetünk, hogy az 50 százalékot is meghaladja a hazai tulajdon részaránya, a következő évek pedig biztosan arról fognak szólni, hogy a kormány a gazdasági körülményeket figyelembe véve keresni fogja a további terjeszkedési lehetőségeket. Felkészül az építőipari alapanyagok gyártása, az élelmiszer-kiskereskedelem, a biztosítói és a távközlési szektor 

– fejtette ki a Nézőpont Intézet elemzője. 
A távközléssel kapcsolatban a Vodafone Magyarország megvásárlásáról úgy fogalmazott: az egy puzzledarab a kirakóban. De vannak egyéb célok is, mint például a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása, még ha most a háborús válság miatt átmenetileg ez le is került a napirendről. Összegzése szerint a tulajdoni részarányok átalakulásának évtizedes eredménye nem lehet kevesebb, mint hogy mindennek következményeként kialakuljon egy erős, nemzeti tőkésosztály.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: a Vodafone Magyarország Zrt. központi irodaházának homlokzata a világcég logójával a főváros IX. kerületében, a Lechner Ödön fasor 6-ban (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)