Komoly gondban vannak a németországi kórházak

Egyetlen kórházi osztály annyi energiát fogyaszt évente, mint négy átlagos méretű családi ház.

V4NA
2022. 09. 09. 5:45
Health Senator Leonhard visits Altona Children's Hospital
Health Senator Leonhard visits Altona Children's Hospital Fotó: MARCUS BRANDT
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Német Kórházszövetség (DKG) felmérése szerint Németországban tízből kilenc kórház gázt használ a fűtéshez, ez az energiahordozó pedig óriási hiánycikké vált a piacon. Ráadásul az októbertől érkező új gázadó miatt a vártnál is sokkal nagyobb lesz az intézmények többletköltsége.

Egy másik felmérés szerint egyetlen kórházi osztály annyi energiát fogyaszt évente, mint négy átlagos méretű családi ház. A mainzi Egyetemi Orvosi Központ például arra számít, hogy az energiaköltségek 2022-ben 2,7-szer magasabbak lesznek, mint az előző évben.

A fent említett felmérés során megkérdezett kórházak 96 százaléka már most sem képes a magasabb költségeket a saját bevételeiből fedezni. A problémát a kórházak finanszírozási rendszere jelenti: leegyszerűsítve, a kórházak az államtól kapnak pénzt a beruházásokra, az egészségbiztosítási pénztáraktól pedig a működési költségekre az úgynevezett esetenkénti átalánydíjakon keresztül. Ezeket az átalányokat pedig legutóbb 2021 decemberében tárgyalták újra, azóta azonban nagyot fordult a világ és jelentősen nőtt az infláció.

A Német Kórházszövetség szerint egy közepes méretű kórház 2023-ban több mint hatmillió euróval többet fog fizetni a gázért és az áramért, mint 2021-ben.

A szövetség 2023-ra tízmilliárd eurós hiányra számít. Emiatt a különböző orvosi szolgáltatások is drágábbak lesznek, például a különböző rákterápiás gyógyszerek és minden olyan készítmény, amelyet magasabb áron tudnak beszerezni. Ezzel együtt is az RWI Leibniz Institute for Economic Research szerint a kórházak háromnegyede már 2023-ban veszteséges lehet.

A szövetség szerint a kórházakat stabilizáló inflációs kompenzáció nélkül tömeges létszámleépítés fenyegeti az intézményeket, ami természetesen azonnal negatív következményekkel jár a betegellátásra nézve.

Korszerűsítésekkel és fejlesztésekkel ugyan mérsékelni lehetne a többletköltségeket, ezekre a beruházásokra azonban nincs elegendő pénze a klinikáknak.

Általános vélemény egyébként a szakemberek között, hogy a politika nem fordít elég figyelmet a klinikák problémáira, különösen a munkaerőhiányra, mert egyszerűen nem áldoz elég pénzt arra, hogy megérje a szakmában maradni.

A kórházak energiaigényei évszaktól függetlenül egész évben magasak: minél nagyobb egy kórház, annál költségesebb a fenntartása. A legalább hatszáz ággyal rendelkező intézményeké például mintegy háromezer háztartásénak felel meg, az átlagos éves rezsiköltségük pedig körülbelül nyolcszázezer eurónál kezdődött a válság előtt – ez már most gyökeresen megváltozott, és a végét még senki sem látja.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.