Oroszországgal szemben már a Krím 2014-es annektálása óta érvényben volt egy sor európai uniós szankció, az Ukrajna ellen indított invázió következtében azonban ezek száma a sokszorosára nőtt a különféle korlátozásokkal, gazdasági és diplomáciai tilalmakkal. Brüsszel célja, hogy ezek következtében Moszkva elálljon a háborútól, ám a magyar kormány határozott álláspontja szerint az így okozott károk jelen pillanatban jobban sújtják Európát – energiaválság formájában –, mint a büntetések célpontját.
Az eddigi export-import szigorítások nem érintik a fogyasztási cikkeket, valamint az egészségügyi, a gyógyászati, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékeket. A legnagyobb visszhangot érthető módon a kőolajembargó váltotta ki, de az előbb felsoroltak közül például
a szénvásárlási tilalomnak is súlyos következményei lettek
a nagy felhasználónak tekinthető országokban, köztük Lengyelországban, amely egyébként a szénembargó egyik legfőbb kezdeményezője volt. A varsói kormány ausztrál, dél-afrikai, kolumbiai, indonéz és amerikai importtal szeretné enyhíteni a szénpiacon keletkezett hiányt, de még a megtámadott Ukrajna is ad el szenet – százezer tonnát – Lengyelországnak, noha Kijev korábban betiltotta több erőforrás, köztük a szén exportját.
