Az eszkalálódó háború közben az unió is erősen megszenvedi a szankciók következményeit

Hét szankciós csomagot fogadott el eddig az EU Moszkvával szemben azóta, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát. A retorziók a magyar kormány szerint többet ártottak Európának, mint az agresszornak, ezért nyolcadik csomagról szó sem lehet. Kérdés, hogy az orosz részleges mozgósítási felhívás után mit lép Brüsszel. Főleg úgy, hogy a lépés a Kínával való összehangoltságra utal, hiszen Peking is erősebb hangnemre váltott ma – olvasható a VG.hu cikkében.

Oroszországgal szemben már a Krím 2014-es annektálása óta érvényben volt egy sor európai uniós szankció, az Ukrajna ellen indított invázió következtében azonban ezek száma a sokszorosára nőtt a különféle korlátozásokkal, gazdasági és diplomáciai tilalmakkal. Brüsszel célja, hogy ezek következtében Moszkva elálljon a háborútól, ám a magyar kormány határozott álláspontja szerint az így okozott károk jelen pillanatban jobban sújtják Európát – energiaválság formájában –, mint a büntetések célpontját.

Az eddigi export-import szigorítások nem érintik a fogyasztási cikkeket, valamint az egészségügyi, a gyógyászati, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékeket. A legnagyobb visszhangot érthető módon a kőolajembargó váltotta ki, de az előbb felsoroltak közül például

a szénvásárlási tilalomnak is súlyos következményei lettek 

a nagy felhasználónak tekinthető országokban, köztük Lengyelországban, amely egyébként a szénembargó egyik legfőbb kezdeményezője volt. A varsói kormány ausztrál, dél-afrikai, kolumbiai, indonéz és amerikai importtal szeretné enyhíteni a szénpiacon keletkezett hiányt, de még a megtámadott Ukrajna is ad el szenet – százezer tonnát – Lengyelországnak, noha Kijev korábban betiltotta több erőforrás, köztük a szén exportját.

Forrás: Vg.hu

Magyarországnak felmentést adtak

Az előbb már említett olajembargó alól Magyarország felmentést kapott, pontosabban úgy rendelkezett az Európai Unió Tanácsa, hogy azokat az uniós tagállamokat, mint hazánk, amelyek csővezetéken importálják a kőolajat Oroszországból – a földrajzi helyzetükből eredő függőség miatt –, mentesíti a vásárlási tiltás alól. A júniusban elfogadott hatodik szankciós csomag értelmében a többieket – tehát akik nem kaptak felmentést – fokozatosan érinti a döntés: így a nyersolajat tekintve hat, a finomított kőolajtermékek esetében pedig nyolc hónap múlva lép hatályba a tilalom. Emellett Bulgária és Horvátország is könnyítést kapott: náluk eltérést alkalmaznak majd a tengeren szállított orosz olajat illetően.

Mivel az EU-ba szállított orosz olaj nagy része tengeri úton érkezik, ezek a korlátozások az év végére az Európába irányuló orosz olajimport közel kilencven százalékát fogják lefedni. Ez jelentősen csökkenteni fogja Oroszország kereskedelmi nyereségét

– hangzik az Európai Bizottság várakozása.

További gazdasági szigorítások

Szintén a gazdasági szankciók közé tartozik, hogy 

tíz orosz és négy fehérorosz bank már hónapok óta nem tud a világszerte több mint 11 ezer szervezetet összekapcsoló SWIFT-rendszeren keresztül nemzetközi kifizetéseket kezdeményezni és fogadni. 

Moszkva persze ezt nem nézte tétlenül, erre válaszul ugyanis aktívan népszerűsíteni kezdte hazai pénzügyi üzenetküldő rendszerét, az SPFS-t. Legutóbb például a Sanghaji Együttműködési Szervezethez tartozó országoknak ajánlotta fel, hogy csatlakozzanak a SWIFT orosz megfelelőjéhez a zavartalan együttműködés biztosítása érdekében. Létezik egyébként egy másik orosz fizetési rendszer is, a Mir, amelyet például török bankok már átvettek és alkalmaznak.

Forrás: Vg.hu

Az uniós retorziók érintették az Orosz Nemzeti Központi Bankot is, amely vagyoni eszközeinek befagyasztása következtében már nem tud hozzáférni az EU-ban működő jegybankokban és magánintézményeknél tartott eszközeihez. Az EU becslése szerint ezzel az orosz tartalékok több mint felét befagyasztották, miután az unió mellett az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság is ehhez hasonlóan döntött. 

Az orosz gazdasági növekedési kilátások az áprilisi előrejelzésekhez képest viszont nagyot javultak: a 11,2 százalékos visszaesésről szóló korábbi jóslatok mára hat százalék körülire szelídültek, maga Putyin pedig két százalék körüli GDP-csökkenésről beszélt az idei évre vonatkozóan.

Hogyan tovább?

Hogy lesz-e nyolcadik szankciós csomag, még nem tudni – sok harcos követelője van, például Sanna Marin finn miniszterelnök –, az azonban biztos, hogy a magyar kormány élesen tiltakozik egy újabb büntetéshalmaz ellen. 

Az Európai Unió végre fejezze be a nyolcadik szankciós csomag emlegetését, fejezze be minden olyan intézkedés kilátásba helyezését, amely az energiaellátási válságot még mélyíti, még súlyosbítja!

– szólított fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés magas szintű hetén. Ha lesz is nyolcadik csomag, annak minden bizonnyal nem lesz része általános földgázársapka bevezetése, mivel azt több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.

A földgáz egyébként is neuralgikus pont Európa-szerte egyrészt ár-, másrészt ellátási szempontból. 

A világpiaci tarifák emelkedése nemcsak külföldön, idehaza is érezteti a hatását, hiszen a rezsicsökkentett árú gáz limitált mennyiségén felül világpiaci árat kell fizetniük – a nagycsaládosokon kívül – a magyarországi fogyasztóknak is. A kontinensen sok helyütt azonban nem is az az első számú kérdés, mennyit kell fizetni, hanem hogy lesz-e gáz télen, amelyet majd meg lehet venni. A német szövetségi közüzemi hálózati felügyelet vezetője egy lapinterjúban például már előre jelezte, hogy adódhatnak gondok a földgázellátással Németországban, ha kemény lesz a tél.

Az Északi Áramlat 1 gázvezeték továbbra sem üzemel – orosz magyarázat szerint olajszivárgás miatt, amire viszont a német Siemens Energy szóvivője úgy reagált, hogy cége a Gazprom megállapítását nem tekinti technikai indoknak a leállításra. Hogy a gázvezeték időről időre történő üzemszünete – karbantartásra, javításra hivatkozva – az európai szankciókra adott orosz válasz része-e, nem tudni, az azonban biztos, hogy jelen pillanatban sem az Északi Áramlat 1-en, sem a bár üzemkész, de a háború miatt be nem indított Északi Áramlat 2-n nem áramlik gáz.

Forrás: Vg.hu

Az is világosan látszik, hogy az Oroszországot sújtó európai korlátozásokra válaszul Moszkva egyértelműen keleti és déli irányba fordította külkereskedelmének fókuszpontját. Egy minapi bejelentés szerint például a Gazprom és a kínai CNPC olaj- és gázipari társaság jüan-, illetve rubelalapú elszámolásra tér át a Kínába szánt gázszállításoknál – írja a Vg.hu.

Szó van emellett az orosz és a kínai gázszállítási rendszerek összekötéséről is, sőt a tervek szerint az év végére a koviktai gázlelőhelyről már megindulhat az energiahordozó szállítása a Szila Szibiri (Szibéria Ereje) vezetéken keresztül, s a Gazprom szerint így teljesíteni tudják majd 2023-ra vonatkozó szerződéses kötelezettségüket a Kínába irányuló gázszállítások növelésére.

Az orosz–kínai együttműködésnek nemcsak gazdasági, hanem politikai téren ugyancsak új lendületet adna Moszkva, ennek jegyében tárgyalt az orosz biztonsági tanács titkára is a napokban Kínában.

A hivatalos tájékoztatás szerint a külügyi tisztségviselő a Pekinggel fenntartott stratégiai partnerség elmélyítéséről, a védelmi együttműködés bővítéséről és a főbb geopolitikai kérdésekben a két ország közötti koordináció erősítéséről egyeztetett a kelet-ázsiai országban. A már említett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján pedig Putyin személyesen is megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és egyebek közt azzal igyekezett kedvében járni az ukrajnai háború ügyében az állásfoglalástól tartózkodó tárgyalópartnerének, hogy azt hangsúlyozta: 

Oroszország támogatja az egy Kína elvet, és elítéli az Egyesült Államok provokációit a Tajvani-szorosban.

Az pedig már az elkövetkező órák, napok kérdése, hogy az orosz részleges mozgósítási felhívás milyen irányba mozdítja az EU szankciós politikáját.

Az oroszok bejelentése annál inkább baljóslatú, hogy azzal szinte egy időben közölte Kína: elkerülhetetlennek tartja Tajvan Kínához csatolását. A szárazföldi Kína és Tajvan egyesítése mellett állt ki szerdán Peking tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője, és kiemelte, hogy a kommunista ország ezt a Hongkongban is bevezetett „egy ország, két rendszer” elve alapján képzeli – olvasható a Vg.hu cikkében.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)