időjárás 4°C Natália 2022. december 9.
logo

Eltűnt a makói hagyma

Köpöncei Csilla
2022.09.06. 06:05
Eltűnt a makói hagyma

Búcsút inthetünk a makói vöröshagymának, az idén gyakorlatilag megszűnt a hazai hagymatermesztés. Az aszály ráadásul azon gazdálkodók termésének jelentős részét is elvitte, akik a végsőkig kitartottak. A termelőket összefogó szervezet szerint van még reménye az ágazatnak, a termelés újraindításához azonban a technológiaváltás mellett az öntözéshez szükséges vízgazdálkodási feltételek megteremtésére lenne szükség.

Bár az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent a vöröshagyma hazai termőterülete, az idén gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: 

míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe.

Ennek oka főként arra vezethető vissza, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytár­saink. Fekete János szerint az olaszok élen járnak a hagymatermesztésben, a vízgazdálkodás, a termesztéstechnológia és a tárolás is professzionális szintre került az elmúlt években. Összehasonlításként megemlítette, hogy míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a hétszáz-nyolcszáz mázsás hozamot is elérheti.

A kulcsszó pedig vélhetően itt is az öntözés. Az idén ugyanis az aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható mennyiség felét elvitte a szárazság.

 

– Az elmúlt egy hétben kaptunk ötven-száz milliméter csapadékot, az eső azonban már nagyon későn érkezett. Mindez a vöröshagyma esetében végzetes következményekkel jár, ugyanakkor a fokhagymánál is súlyos károk keletkeztek – fogalmazott a szakember.

Véleménye szerint a megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának. A termelőkben ugyanakkor még van ambíció, így ha a déli régiókban meglenne a földek öntözéséhez szükséges infrastruktúra, azok is újra megjelennének az ágazatban, akik két-három éve már feladták a hagymatermesztést. – A déli régióban hagymát víz nélkül nem lehet termelni, a dughagyma se nagyon nő meg, a magról vetett meg egyáltalán nem jön ki. Öntözés nélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz–ötven százalékos hozamveszteséget okoz – jegyezte meg az elnök.

Az idei hagymatermésre ugyanakkor nem csak a hazai gazdák panaszkodnak.

Az egész Európát sújtó aszály miatt számos helyen arról számolnak be a termelők, hogy nem megfelelő a hagyma növekedése, a nyári betakarítású, magról vetett hagyma mennyisége elmarad az előző években tapasztalttól.

A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb honlapján elérhető elemzés szerint az idén javarészt apró, kisebb átmérőjű hagymát takaríthatnak be a gazdálkodók. ­Emiatt az ilyenkor szokásos áresés nemhogy elmarad, hanem az is előfordulhat, hogy drágul a termés, ami szokatlan a szezon ezen pontján. Németországban például a zsákos kiszerelésű vöröshagyma ára száz kilogrammra vetítve 35-36 euró volt augusz­tus közepén, ami jóval magasabb, mint a tavaly ilyenkor regisztrált 25 euró.

A Német Hagymaszövetség eközben arra szólította fel a csomagolókat és a kiskereskedőket, hogy kisebb átmérőjű hagymát is fogadják el. A szervezet szerint igencsak aggasztó a helyzet, ezért az apró áru is hozzájárulhat az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemhez, és a fogyasztók rendeltetéstől függően a kisebb hagymáknak is örülni fognak, mivel ezek íz és zamat tekintetében semmivel sem rosszabbak a nagyobbaknál.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.