Fel kell tölteni vízzel a csatornákat, hogy jövőre kisebb legyen aszály okozta kár – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A rendkívüli szárazság elkerülése érdekében el kell érni, hogy már kora tavasszal több víz legyen a talajban, illetve biztosítani kell az öntözővizet a gazdálkodóknak.
„A vizet a tájba kell vezetni és ott kell tartani, ami elsősorban a meglévő vegyes tulajdonú csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításával valósítható meg” – emelte ki közleményében a köztestület.
A kamara szerint a vízkészlet megőrzésének a medertározás a leghatékonyabb módja, ami javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és csökkenti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat is. „A hazai csatornák megfelelő üzemeltetése 1,2 millió hektár földterület mikroklímáját képes kiegyensúlyozni” – mutatott rá a NAK. A vízszükségleti igényeket pedig elsősorban ott kell kielégíteni, ahol az állami csatornáknak köszönhetően rendelkezésre áll a felszíni vízkészlet, így jelentősen csökkenthető a nagy energiaigényű átemelős csatornarendszerek fenntartási költsége is.
„Az idei, Európa jelentős területét sújtó extrém aszály is megmutatta, hogy hosszabb távon pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható” – szögezte le a kamara. A köztestület becslése szerint a vízrendszerek feltöltésével a hazai termőterületek mintegy negyedén legalább 25 százalékkal csökkenthető az aszálykár.
A NAK az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban széles körű vízigényfelmérést végzett a gazdálkodók körében. Ennek során a falugazdászok közel negyvenezer termelő adatait rögzítették, és mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel a felszíni vízzel ellátható hatásterületen. A felmérés szerint a jövőben öntözni kívánt területek – a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt – összesen közel 400 ezer hektárt tesznek ki, kiemelten az Alföldön.
A vízkínálat-fejlesztés kapcsán a tervek közt szerepel az állami művek rekonstrukciója is, amely több mint száz állami csatornafejlesztési beruházást tartalmaz, továbbá a nem állami művek, illetve az úgynevezett harmadlagos művek kataszterének létrehozása, valamint rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása.
A kamara a hatóságok munkáját segítve a hetekben csatornafelmérési projektet indított. Ennek keretében a NAK szakemberei beazonosítják az elhanyagolt állapotú csatornákat, amelyek jelenleg nem tudják betölteni vízszállítási funkciójukat.
Az öntözött területek növelése érdekében több lépés is történt az elmúlt időszakban, számos intézkedési terv született, mind a vízkínálat, mind a vízkereslet fejlesztésére, amelynek végrehajtását a kormány határozat szerint évi 17 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a 2020–2030-as időszakban. A NAK szerint azonban a keretösszeg felülvizsgálata elengedhetetlen a csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításához.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)
