Vajon Norvégia lesz az első európai ország, ahol a digitális fizetőeszköz lesz az alapértelmezett deviza? A kérdés talán túlzó, de a készpénz nélküli társasdalom képe nem tűnik olyan távolinak. A jegybankok által felügyelt, így tehát a kriptodevizáknál stabilabb, és sokak számára megbízhatóbb digitális devizák a kriptopiacnál tehát jobban vonzhatják a hagyományos pénzügyi rendszerekben bízó tömegeket, akik számára a kriptoeszközök túlságosan ingadozónak bizonyulnak, elég, ha az elmúlt év árfolyammozgására gondolunk. Míg 2021 novemberében egy bitcoinért 69 ezer dollárt kellett adni, mára alig 18 ezer dollárt ér a legnagyobb kriptodeviza egysége. Tény, hogy a bitcoin az egész digitális piacot, az összes altcoint, de még az esetleges trónkövetelő ethereumot is magával rántotta.
A kriptoínyencek azt gondolták, hogy a nem helyettesíthető tokenek is használhatók lesznek a mindennapi életben, de az európai társadalmak másképpen látták, és valószínűsíthetően jobban fogadnák a digitális eurót – olvasható a VG cikkében.
Alapvető különbségek vannak
A CBDC-k (Central Bank Digital Currency), az úgynevezett digitális jegybankpénzek központosítottak, egy jegybank felügyeli őket, noha használják a kriptókhoz hasonló blokkláncokat.
Ugyanakkor az egész kriptopiac alapvetése, hogy szegmentált, nem központosított, így a gyakorlatban az eszközök felügyelete, korlátozása kivitelezhetetlen feladat.
Megfigyelők szerint a digitális jegybankpénzek lesznek a központi bankok válaszai a kriptodevizák térnyerésére. Bizonyos értelmezésben lépéskényszerbe is kerültek a jegybankok, ugyanis azt nem nézhetik tétlenül, ahogy egy új, felügyelet nélküli pénzügyi rendszer teljes mértékben elterjed, és ostromolni kezdi a hagyományos pénzügyi rendszer pozícióit – összegzett Torbjorn Hageland, a norvég központi bank, a Norges Bank pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója.
A Euronewsnak hozzátette azt is, hogy a készpénzhasználat visszaesésére és a fizetési rendszer változásaira reagálni kell. Emellett a CBDC-k térnyerését az is fűti, hogy a nyilvánosságnak hozzá kell férnie kockázatmentes eszközökhöz, arról nem is beszélve, hogy a pénzügyi rendszer esetleges meghibásodása esetén sem kell a kriptopiac felé fordulnia a lakosságnak.
Habár már 2016-óta folyik a norvégiai CBDC-kísérlet, az változatlanul bizonytalan, hogy valaha elkezdik-e használni a norvég digitális jegybankpénzt. Ugyanis a siker alapvetően a megfelelő tervezéstől függ, és egyelőre nagy kihívás, hogy valóban sikerült-e kielégítően modellezni a rendszert.
Hageland azt mondta, hogy a kísérleti szakasz 2023 júniusáig tart, és akkor kell ajánlást megfogalmazniuk arra vonatkozóan, hogy továbblépjenek-e a következő fázisba. Ha igen, akkor egyfajta prototípus már létrejöhet. Az nagy kérdés még, hogy érdemes lehet-e majd a határokon átnyúlóan kereskedni a CBDC-kel.
Szeptember végén mindenesetre Norvégia, Svédország és Izrael központi bankja bejelentette, hogy egyesítik erőiket, és a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) együtt kutatják a CBDC-ben rejlő lehetőségeket. A projekt célja a határokon átnyúló fizetések javítása, azaz a költségek csökkentése és az utalások sebességének növelése.
Nem szabad elítélni a készpénzhasználatot, de egy mindenki számára használható, kockázatmentes alternatíva biztosítása növelné a fizetési rendszerek iránti bizalmat
– hangsúlyozta Hageland. Szerinte az igazi kérdés az, hogy a digitális jegybankpénzek bevezetése biztosítja-e a készpénz előnyeinek fennmaradását – idézi a VG.
A CBDC lehet a stabilitás szinonimája?
Miután a CBDC-ket a központi bankok felügyelik, biztosan stabil eszközök lennének. Az azonban megválaszolatlan kérdés, hogy miután Norvégia nem az Európai Unió, hanem az Európai Gazdasági Térség (EGT) része, így kérdéses, hogy betartaná-e a CBDC-kre vonatkozó uniós szabályokat.
A jegybanki kibocsátásokat, legyen szó CBDC-ről vagy éppen hagyományos készpénzről, a Norvég Központi Bank irányítja
– hangsúlyozta Hageland. Ugyanakkor Norvégia számára fontos az EGT-megállapodás, és az uniós belső piacra vonatkozó előírásoknak is meg kell felelnie – tette hozzá. Az sem kizárt, hogy harmadik feleket is igénybe kellene venni a felhasználói felület elkészítéséhez, amire az uniós irányelvek és szabályok bizonyosan vonatkoznának – tette hozzá.
Az EKB sem tétlenkedik
Az eurójegybank összesen öt technológiai óriást kért fel, hogy fejlessze ki a digitális euró prototípusát.
Az Amazon mellett a spanyol CaixaBank, a francia Worldline SA, az olasz Nexi SpA és az EPI az öt kiválasztott az eredetileg a pályázatot benyújtó 54 pénzintézetből. Az EKB valószínűleg az elsők között lesz a fejlett jegybankok között, amelyek kibocsátják fizetőeszközük digitális formáját. A projekt „vizsgálati szakaszban” van, tehát egyelőre nincs végleges döntés a digitális euróról.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)
