„Az ellenzék adományokat gyűjt. A MasterCard és a VISA nem működik. Az ellenzék elkezd kriptotárcákba adományokat gyűjteni. Ma az orosz kriptotárcák leállnak. Putyin boldog” – írja a Twitteren Ruslan Shaveddinov gazdasági újságíró, Navalnij antikorrupciós alapítványának projektmenedzsere, aki egyben az orosz ellenzéki politikus elnöki kampányának sajtótitkára is.
A rövid bejegyzés hátterében az áll, hogy az Európai Unió a nyolcadik szankciós csomag részeként betiltott minden kriptovalutával kapcsolatos szolgáltatást Oroszország számára. Az Európai Bizottság erről közleményben tájékoztatta a közvéleményt. Áprilisban már korlátozták az oroszok hozzáférését a kriptopiachoz, most azonban teljes egészében kitiltották az országot a kereskedésből – olvasható a Kontra cikkében.
SZANKCIÓKKAL PRÓBÁLKOZNAK
A szigorítás egy nappal azután lép életbe, hogy az Európai Unió véglegesítette néhány kulcsfontosságú, a kriptovalutákra vonatkozó szabályozást. Az elfogadott törvények egyikében előírták, hogy a kriptopénztárca-szolgáltatóknak ellenőrizniük kell a szolgáltatásaikat igénybe vevők személyazonosságát, az orosz felhasználókat pedig ki kell hogy tiltsák a felhasználók közül.
Az első szankciók bevezetése után az amerikai és uniós vezetők figyelme gyorsan a kriptopiacokra terelődött, mivel a kezdetektől félő volt, hogy az orosz államhoz tartozó entitások az anonimitást kihasználva megkerülik a kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokat. Ezt pedig ugye a nyugati hatalmak nem akarták, így szűkítették a kriptopiachoz való orosz hozzáférést.
Áprilisban már részleges korlátozásokat vezettek be Oroszország ellen a kriptopénzek kereskedésében is, a szankciók hatálya alá került többek között az orosz bitcoinbányászcég, a BitRiver is.
A nyugati szövetségesek attól is joggal tarthattak, hogy Oroszország hivatalos szervei az olcsó energiahordozók meglétét kihasználva kriptoeszközök bányászatával vagyonokat halmoznak fel, amelyből a háború folytatását finanszírozhatják.
Az sem mellékes továbbá, hogy gazdag oroszok elrejthették volna a pénzüket a világ szeme elől. Ezt megelőzendő vetett véget az Európai Unió és Amerika az orosz kriptopiaci jelenlétnek – teszi hozzá a Kontra.
A kitiltás jelentőségének megértése érdekében érdemes tisztázni, hogy Oroszországot a bitcoinbányászat harmadik legnagyobb központjaként tartották számon a háború kitöréséig. Most azonban nemcsak a bányászat, hanem mindenféle kereskedés is korlátozás alá került.
BALUL SÜLT EL
A kriptopénztárcákra vonatkozó szankciós döntés azonban valószínűleg nem kerül be az Oroszország elleni nyugati fellépésnek emléket állító aranykönyv oldalaira.
Sok tekintetben ugyanis ez a döntés is emlékeztet az energiahordozókra vonatkozó tilalmakra, amelyek az oroszok mellett az európai gazdaságokat is fekete lyukba taszították.
Alekszej Navalnij, a börtönben ülő orosz ellenzéki aktivista és csapata a hatósági tilalmakat és ellenőrzést éppen kriptovaluták használatával akarták elkerülni. A mozgalom évek hosszú sora óta kriptopénztárcákba gyűjtötte az adományokat, amelyek magánszemélyektől, külföldi cégektől és titkosszolgálatoktól érkeztek hozzájuk.
Most az Európai Unió egyetlen döntéssel elapasztotta az orosz ellenzék pénzügyi forrásait.
Nyilvános blokkláncadatok alapján látni lehet, hogy egy Navalnijhoz kötődő Bitcoin-tárcába január végén 3,5 Bitcoin (120 000 dollár) érkezett adományként. Most ennek az összegnek befellegzett, ahogy a magánemberek által indított tranzakcióknak is.
A nyolcadik szankciós csomag ezzel már nemcsak Európának, hanem az orosz ellenzéknek is komoly károkat okozott – írja a Kontra.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
