A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa pénteken 8 óra 45 perctől 950 bázisponttal 25 százalékra emelte a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát, az eddigi 15,5 százalékról. Az egy hetes fedezett hiteleszközét pedig felfüggesztette a jegybank. A monetáris testület hangsúlyozta: a fennálló kihívások célzott és átmeneti eszközök alkalmazását indokolják. A jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben az árstabilitás elsődleges célja mellett az MNB kiemelt feladata a piaci stabilitás biztosítása és ennek érdekében az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni – közölték.
A távirati iroda összefoglalója szerint azt is bejelentették, hogy péntektől napi rendszerességgel egynapos swapeszközt (ez egy olyan kamatláb, amelyet egy 24 óránál tovább nyitva tartott kereskedési pozíció névértékére alkalmaznak), valamint egynapos (overnight) betéti gyorstendert hirdetnek meg az eddigieknél magasabb kamatszinteken. Az alkalmazott eszközök célja, hogy a bankközi piacon és a swappiacon egyaránt gyorsan és rugalmasan érvényesüljenek a szigorúbb monetáris kondíciók.
Virág Barnabás, az MNB alalnöke ma reggeli online sajtótájékoztatóján Washingtonból azt is közölte, hogy a jegybank vállalja, a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése érdekében felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait – idézte az MTI.
– Ma reggel a jegybank fontos döntéseket jelentett be, amelyre az előző napok árfolyammozgásai nyomán számítani lehetett, ám valahol mégis váratlan volt – kommentálta a monetáris tanács határoztatait Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. A Monetáris Tanács legutóbbi ülésén döntött a kamatemelési ciklus leállításáról, amelyet követően a forint árfolyama zuhanni kezdett. A mai határozatával a jegybank erőteljes jelzést adott és intézkedéseivel kedvező irányba befolyásolta az árfolyamot, mégsem hajtott végre teljes fordulatot, azaz egyelőre tartotta magát ahhoz a vállalásához, hogy nem emel kamatot. Ez azt eredményezte, hogy a piac a szeptemberi kamatdöntést követően elkezdett a forint elleni pozíciókat felvenni, részben játszva arra, hogy mégis legyen kamatemelés, részben pedig nem eléggé szigorúnak ítélve a monetáris kondíciókat.
Mai döntésével a jegybank egyrészt a forint elleni shortpozíciók felvételét drágította meg, másrészt az elszabadult energiaárak miatti importfinanszírozást könnyítette meg a devizatartalék terhére, hiszen a folyó fizetési mérlegben kialakult hiányt jelölte meg a gyengülés másik fő okaként
– fogalmazott Regős Gábor.
Mint kifejtette, az intézkedés itt azt jelenti, hogy mivel az importőrök devizaigénye a forint gyengülését eredményezi, ezért ezt az igényt a jegybank átmenetileg fedezi, mérsékelve ezzel a forintra nehezedő nyomást. A kamatfolyosó tetejének drasztikus, 950 bázispontos emelése, illetve az egynapos eszközök arra szolgálnak, hogy a forint elleni spekulációt költségessé tegyék az ebben résztvevők számára, így ne érje meg a forint elleni pozíciót felvenni.
Az intézkedések hatására a forint erősödött, egy euró mintegy 10 forinttal kerül kevesebbe, mint tegnap. Ugyanakkor az is látszik, hogy a hazai fizetőeszköz még így is gyenge, ennélfogva lehetséges, hogy szükségesek lesznek további lépések is az árfolyam erősítése és az infláció letörése érdekében. Viszont ki kell emelni azt is, hogy az eddigi erősödés csak a bejelentésre adott reakciókat tükrözi, az eszközök tényleges aktiválása további forinterősödést válthat ki.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Róka László)
