Drágán mérik az uniós szankciókat

Világosan kimutatható, hogy az Oroszországra kivetett energiaszankciók, illetve már csak azok lebegtetése is emeli az energia árát. Ez a mostani uniós csúcs alkalmával is így történt.

A csütörtökön kezdődött európai uniós csúcstalálkozói is ékesen bebizonyította, hogy már pusztán a szankciók lebegtetése kedvezőtlenül hat a gázárak alakulására. Amíg az irányadó holland gáztőzsdén szerdán 112-113 dollár körül mozgott a gáz ára, addig csütörtökön 127 euróra is megemelkedett.

Csak az, hogy szóba került a gázársapka bevezetése, már tíz százalékot emelt az árakon.

Ez azt mutatja, hogy a szankciós politika már a szavak szintjén is drágítja az energia árát. 

Az elmúlt fél évben a tőzsdei árak megháromszorozódtak. Ezért mondják azt többen is, hogy ha ma Európában gázt vásárolunk, az ár kétharmadában a szankciók költségeit kell megfizetnünk. 

Erről nemrégiben Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője részletes elemzést tett közzé. Az világosan rámutatott arra, hogy az orosz–ukrán háborút megelőző napon 87 euró volt a gáz egységára a holland gáztőzsdén. Ekkor még az unió vezetői azt mondták, hogy a szankciók nem érintik majd az orosz energiaszállításokat. 

Az uniós állam- és kormányfők március 10-én szintén kétnapos csúcstalálkozóra ültek össze a franciaországi Versailles-ban. Ursula von der Le­yen, az Európai Bizottság elnöke azt követően azt mondta, hogy az unió előkészíti az újabb szankciók körét Oroszország ellen. Arról is szó esett, hogy 2027-ig fokozatosan megszüntetik a függőséget az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, a gáztól, az olajtól és a széntől. Ugyanakkor az üzenet akkor még úgy hangzott, hogy az Európai Unió nem vet ki közös szankciókat ezekre az energiahordozókra. Ez végül nem így történt.

A nyugati politikusok ugyanis megváltoztatták a korábbi álláspontjukat, és elkezdték lebegtetni a gázembargó lehetőségét. Már pusztán emiatt 180 euróig emelkedtek az árak akkor.

A nyár elején fogadta el az unió az olajembargót, majd újra lendületet vettek a gázembargó bevezetéséről szóló nyilatkozatok. Erre az volt az orosz válasz, hogy műszaki hibára hivatkozva kevesebb mint felére csökkentette a Gazprom a szállításokat az Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Ez rögtön 130 fölé tolta a gázárakat. A német és a brüsszeli politikusok csak rontottak a helyzeten, mert arról kezdtek beszélni, hogy az oroszok a júliusi karbantartást követően teljesen elzárják a csapokat. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a korábbinál is indokoltabb a gázembargó bevezetése. Az oroszok ekkor még meg sem szólaltak, de az árak 180 euróra nőttek.

Az Európai Bizottság akkor vetette fel azt a javaslatot, amely 15 százalékos egységes gázfogyasztás-csökkentésről szólt, amelyre válaszul a Gazprom július 25-én ismét a felére csökkentette a szállítást az Északi Áramlat vezetéken. Az árak erre kétszáz euró fölé szaladtak. Augusztusban jelentek meg az első hírek az uniós gázárplafonról, majd erre Moszkva ismét háromnapos karbantartást jelentett be az Északi Áramlat vezetéken. 

A német vezetők akkor újra elmondták, hogy nem indul újra a szállítás, mindennek következtében a hónap utolsó hetében 347 eurón zárt a gáztőzsde.

Hortay Olivér nemrégiben arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvezőtlen folyamatok megállításához az unió vezetőinek el kellene kezdeniük a közösségbe érkező energia- és nyersanyag mennyiségének növelésén dolgozni, annak szűkítése helyett. Ennek első lépését pedig a szankciók feloldása és a kereskedelmi konfliktus enyhítése jelentené.

Orbán Viktor miniszterelnök a tegnap kezdődött uniós csúcs első tárgyalási fordulója után arról számolt be, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a gázársapka alól mentesítést kapott, azaz emiatt nincs veszélyben hazánk biztonságos gázellátása.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2022. október 21-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)