Szeptemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,708 millió fő volt. A július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,712 millió főt tett ki, ami 49 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 54 ezerrel, a külföldön dolgozóké tízezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A munkanélküliek száma szeptemberben 185 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékot tett ki. A munkanélküliek száma 11 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.
– Szeptemberben a munkaerőpiacot továbbra is rendkívül magas foglalkoztatás és alacsony munkanélküliségi szint jellemzi, azonban már látszik a foglalkoztatás tetőzése és a munkanélküliség minimális emelkedése. Az előző havinál mintegy ötezer fővel dolgoztak kevesebben, míg a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra emelkedett, amelyben viszont nemcsak a munkanélküliek számának minimális emelkedése, hanem az aktivitás növekedése is szerepet játszik. A havi alapú emelkedés ugyanakkor minimális, a statisztikai hibát alig haladja meg, tehát bár értelmezhetjük ezeket úgy, hogy már látszanak a válság első jelei a munkaerőpiacon, érdemi változásról még nem lehet beszélni. Sőt, éves alapon a foglalkoztatás tovább bővült – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Jelezte: a Covid–19 során hazaköltözők egy része ismét külföldön keresheti a boldogulását, azaz újra különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkaerő ne áramoljon külföldre, sőt, ez a folyamat megforduljon.
– Érdekesség, hogy az előző év azonos időszakához képest két fejlett régióban, a Nyugat-Dunántúlon és Budapesten nőtt leginkább (bár nem jelentős mértékben, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal) a munkanélküliségi ráta. Ez azt jelenti, hogy a válságkezelés során nem szabad kizárólag az elmaradottabb régiókra koncentrálni, még akkor sem, ha a kiinduló helyzet ott rosszabb – magyarázta.
Szerinte a következő hónapok meghatározóak lesznek a munkaerőpiac alakulása szempontjából.
– A magas energiaárak a vállalatok egy részének túlélését veszélyeztetik, ami a foglalkoztatás visszaesésével járhat. Mivel azonban a munkaerőhiány továbbra is jelentős, a munkájukat elvesztők egy része állást találhat máshol. Ezt elősegíthetik átképzési programok, illetve a felvételi követelmények enyhítése. Mindezeket figyelembe véve, a foglalkoztatás esetében csak kisebb mértékű, bár azért észrevehető mérséklődésre számítunk – tette hozzá.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
