Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok: 2019-ben például 53,6 millió tonna keletkezett, amelynek több mint nyolcvan százaléka ismeretlen helyen – nem hivatalos hulladéklerakóhelyeken, hulladéktelepeken, bontókban – végezte, és amelyből csupán tízmillió tonna volt az a mennyiség, amelyet dokumentáltan és megfelelően hasznosítottak újra. Magyarországon szerencsére jobb a helyzet, de így is évente több tízezer tonnányi elektronikai hulladék marad ki az újrahasznosítási rendszerből, és végzi például a kommunális hulladékban. Az LG Magyarország októberi kampánya az elektronikai hulladék csökkentésének és felelősségteljes kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet – derül ki a vállalat közleményéből.
A hulladékká vált elektromos és elektronikus készülékek megfelelő kezelése, újrahasznosítása részben azért fontos, mert potenciálisan káros, környezetszennyező anyagokat tartalmaznak, részben pedig azért, mert jelentős nyersanyagforrást – köztük nemesfémforrást – jelentenek. Ez azt jelenti, hogy nincs helyük sem a háztartási hulladékban, sem a lomtalanításra kitett dolgok között, hiszen hazánkban is kiterjedt rendszer segíti e készülékek begyűjtését és szakszerű újrahasznosítását.
Az ENSZ adatai szerint1 2019-ben a világon összesen 53,6 millió tonna e-hulladék keletkezett, aminek mindössze 17,4 százalékát hasznosították újra, a fennmaradó 44,3 millió tonnás mennyiség sorsa pedig ismeretlen: ezek az eszközök valószínűleg hulladéklerakókban végezték, nem dokumentált módon kereskedtek velük, vagy környezeti szempontból nem biztonságos módon hasznosították újra – utal rá a közlemény. A probléma azonban évről évre súlyosabb, hiszen 2014-ben még „csak" 44,4 millió tonna e-hulladék keletkezett a Földön, 2030-ra már megközelítőleg hetven százalékkal nagyobb, 74,7 millió tonnás mennyiséggel számol az ENSZ.
