Dobrev Klára elterelő hadművelete

Arról próbálja meggyőzni az embereket Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke, hogy ha baloldali kormányzás lenne Magyarországon, akkor adócsökkentéssel vennék fel a harcot az inflációval. Ez ügyben is Németországgal igyekszik példálózni, miután a megszorításokkal operáló Gyurcsány-kormányra ezúttal sem tud hivatkozni.

Fotó: BACHPEKARYMATEQ

„Emlékeztek? A baloldali német kormány adócsökkentéssel válaszolt az infláció emelkedésére, mert az állam nem gazdagodhat az állampolgárai kárára” – írta közösségi oldalán Dobrev Klára. A Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke vélhetően egy augusztusi hírre próbálta felhívni a figyelmet. A német pénzügyi tárca vezetője akkor jelentette be, hogy megemelnék a jövedelemadók sávhatárait és a gyermekek után járó támogatásokat az infláció elleni küzdelemben. Tegyük hozzá, hogy ezt a javaslatot nem a baloldal, hanem a liberális FDP politikusa, Christian Lindner pénzügyminiszter jegyezte. A Baloldali Párt (Die Linke) és a Zöldek (a koa­líció másik két pártja) éppenséggel egyáltalán nem fogadták lelkesedéssel a felvetést, miután szerintük a sávhatárok kiszélesítésével a legtöbbet keresők háromszor olyan jól járnak, mint az alacsonyabb jövedelműek.

Mindezekkel együtt Dobrev Klára vélhetően azért kénytelen mással példálózni, mert a magyarországi balliberális kormányzást nem az adócsökkentések, hanem az adók emelése jellemezte. Erről azonban igyekszik hallgatni. 

Nem könnyű elfelejteni, hogy a Gyurcsány-kormány idején még nemzetközi válságra sem volt szükség ahhoz, hogy az energia ára és a közterhek az egekbe emelkedjenek.

„Olyan politikát kell csinálni, amelyben az adócsökkentés, a gazdasági növekedés és a szociális biztonság megőrzése együtt van” – mondta Gyurcsány Ferenc a 2006-os választási kampányban. Ehhez képest újraválasztott kormányfőként júniusban előállt a megszorításokkal. Bejelentette az energiaár-emeléseket, valamint azt, hogy a korábban ígért adócsökkentési programot el kell halasztani, ellenben több elvonás mértékét emelni kell. Sőt, új adónemek bevezetését is közölte.

„A magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel” – írta akkor a Gyurcsány-csomagról a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 

A cikk szerint a második Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne ­rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni. A nemzetközi pénzügyi válság ekkor még nem volt sehol, amelyre egyébként szintén megszorításokkal válaszolt a Gyurcsány bukása után megalakult Bajnai-kormány.

Dobrev Klárának azért sem kellene a német elképzelésekre hivatkoznia, már ami a jövedelemadók sávhatárait érinti, mert Magyarországon az egyik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó kulcsa (15 százalék) az unió­ban. 

A négy vagy annál több gyermeket nevelő nőknek, valamint a huszonöt évnél fiatalabb munkavállalóknak pedig egyáltalán nem kell ezt a közterhet megfizetniük.

A magyar adórendszer versenyképességéről több nemzetközi visszajelzés is született az elmúlt hetekben. Hazánk hat helyet javítva a hetedik helyen végzett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak rangsorában, amely az adórendszerek vonzerejét mérte össze. Ezzel megelőztük Németországot, Ausztriát és az Egyesült Államokat is. Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ismertette, hogy Magyarország legnagyobb erőssége az OECD-országok között legalacsonyabbnak számító társasági adó, amely mindössze kilenc százalék. Az elemzés erősségként értékelte a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót is. 

Az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai pedig azt mutatják, hogy hazánk áll az első helyen a tagállamok adócsökkentési rangsorában.

Magyarországon ugyanis 34 százalékra javult a GDP-arányos adóterhelés 2021-ben, ezzel szemben az uniós átlag a 42 százalékot közelíti.

A Demokratikus Koalíció most azt szorgalmazza, hogy a kormány ideiglenesen, legalább az év végéig törölje el az alapvető élelmiszerek áfaterhét. A Fidesz erre úgy reagált, hogy ha Gyurcsányékon múlna, akkor semmi nem szabna határt a szankciós élelmiszerár- és energiaár-emelkedésnek, a magyar családokat pedig már rég magukra hagyták volna.

A kormánypárt emlékeztetett: a baloldal sem az élelmiszerek, sem a rezsi árának befagyasztását nem támogatta.

Borítókép: Árnyékkormány árnyékígéretekkel. Amit a valóságban tettek, azt évekig nem tudta kiheverni az ország. (Fotó: Bach Máté)