időjárás 5°C Marcella 2023. január 31.
logo

Az orosz–ukrán háború csöndes győztese

Bugnyár Zoltán (Uppsala)
2022.12.09. 09:30 2022.12.09. 09:54
Az orosz–ukrán háború csöndes győztese

Úgy tűnik, Európa egyre inkább beleroppan az orosz–ukrán háború következményeibe, elsősorban a szankciós politikának köszönhető energiaválság miatt. Van egy európai állam, amelyik – nem uniós országként – elképesztő mértékben profitál a háború nyomán kialakult helyzetből, ennek ellenére hallani sem akar arról, hogy szolidáris legyen a bajba került kontinenssel.

Mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az Európai Unió pedig a szankciós politikához nyúlt, az olajban és gázban gazdag Norvégia bevételei szélsőséges módon megemelkedtek. Az öt és fél milliós ország a világ negyedik legnagyobb gázexportőre, és az orosz tüzelőanyag elmaradásával Európa legnagyobb beszállítójává vált. A kis skandináv királyság eddig sem szűkölködött, csak energiahordozók exportjából évente körülbelül négymillió forintnak megfelelő koronát keresett, lakosonként. A magas energiaárak idén várhatóan megháromszorozzák-négyszerezik Norvégia olaj- és gázeladásból származó bevételét. Az Economist gazdasági hetilap becslése alapján a maximális kapacitásra emelt kitermelés és a magasra szökött árak következtében az energiaexportból kétszázmilliárd dollár bevétele származik Oslónak 2022-ben. 

Az állam ezt a pénzt állami vagyonalapba helyezi, ha nem tenné, akkor minden norvég kaphatna mintegy 16 millió forintot éves szinten, ami nagyjából megfelel az EU egy főre jutó GDP-jének.

Háborús haszonszerzés

Eleinte Európa nem tiltakozott, minden energiának, ami nem Oroszországból érkezett, örült, főképp, ha azt nem Afrikából vagy a Közel-Keletről kellett beszerezni. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki volt az első, aki először kritizálta az északról érkező gáz magas árát, amelyet több finomabb tiltakozás is követett, és egyes uniós politikusok háborús haszonszerzéssel vádolták Norvégiát. Bár az országban is voltak hangok, melyek szerint a gáz- és kőolajnyereség egy részét szolidaritási alapba kellene helyezni, amelyből részben Ukrajnát, részben a recesszió szélére csúszó európai gazdaságokat lehetne megsegíteni, egyelőre erre nincsen politikai akarat. 

Oslo továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy piaci áron értékesítse az energiahordozókat, morális megfontolások továbbra sem játszanak szerepet. 

Le kell nyelni a magas árat

Az ország szociáldemokrata energiaminisztere, aki tíz nappal azután lépett hivatalba, hogy Oroszország megindította ukrajnai invázióját, egy friss interjúban világosan kifejtette, a kormány véleménye az, hogy az állam nem nyúlhat bele az energiahordozók árába, hiába többszöröződtek meg azok.

Terje Aasland elegánsan úgy mentegette ezt a politikát, hogy Norvégia nem azt akarja, hogy a gázárak magasak legyenek, csak azt, hogy a gázkitermelés stabil és kiszámítható maradjon, majd hozzátette, kormányzati beavatkozás torzítaná a piacot és elbizonytalanítaná a befektetőket. Aasland azon véleményének is hangot adott, hogy semmilyen árszabályozás nem célravezető, a földgáz uniós árplafonja sem oldja meg az Európai Unió problémáit.

A tárcavezető úgy véli, hogy a norvég gáz még sokáig az unió energiamixének fontos része lesz. A jelek szerint az európai országoknak pedig le kell nyelniük, hogy ennek az árát meg kell fizetniük.

 

Borítókép: Karsto gázfeldolgozó üzem Tysvær településen Norvégiában (Fotó: AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.