Bár az orosz Gazprom tulajdonában lévő Szerbiai Kőolajipari Vállalatnak vannak belföldi forrásai is, szükségleteinek háromnegyedét importból fedezi. A beszállítók között volt eddig Oroszország is, nagyjából 15 százalékos arányban. A mennyiség csak az elmúlt hónapokban ugrott meg jelentősen, amikor az orosz kőolaj lényegesen olcsóbb volt, mint a többi, így Szerbia inkább abból vásárolt.
December 5-e óta azonban Belgrád kénytelen ezt a mennyiséget más forrásokból biztosítani. Ez elsősorban a már meglévő partnerekkel, vagyis Iránnal, Kazahsztánnal és Norvégiával való szerződések bővítését jelentheti.
Olcsó orosz kőolaj helyett drága alternatíva
A JANAF-vezeték ugyanis továbbra is él, nem orosz kőolaj ezentúl is érkezhet a horvátországi kikötőbe, majd onnan a szerbiai finomítókba.
Ami biztos: az olcsó orosz kőolaj csak drágább alternatívával helyettesíthető, így várhatóan rövid időn belül megemelkedik az üzemanyagok ára Szerbiában. Tomiszlav Micsovics, a Szerbiai Olajipari Vállalatok Szövetségének főtitkára azt mondta, mivel az olajszállítmányokat az év végéig lekötötték, nagyobb árrobbanásra február 5-től kell számítani, amikortól a kőolajszármazékokra is embargó lép életbe. Ez ugyanis hiányhoz vezethet a piacon.
Mindez a gazdaság egészére kihat, és újabb drágulási hullámmal fenyeget. Holott az éves infláció már októberben is 15 százalék volt Szerbiában.
Ana Brnabics szerb kormányfő kijelentette, stabil az ország energetikai ellátása, de az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankciók minden bizonnyal hatással lesznek a gazdaságra. A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy egyes uniós országok továbbra is hozzájuthatnak az orosz kőolajhoz, Szerbiának pedig az a feladata, hogy a jövőben is folytassa a küzdelmet azért, hogy csatlakozhasson a mentességet élvező államokhoz. Szerbiával kapcsolatban politikai döntésről van szó – tette hozzá Ana Brnabics.