Az orientáció másik fontos célkitűzése volt, hogy fokozza a Magyarországra irányuló FDI mértékét, valamint tovább ösztönözze a magyar vállalkozásokat is a külföldi befektetésekbe. A 2010-es évektől a célirányos gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően tovább növekedett a külföldi tőkebefektetések száma és mértéke itthon. A magyar kifektetések összege továbbra is alacsony, esetenként negatív maradt, mindazonáltal 2017 óta fokozatosan emelkedő tendenciát mutat ez az érték is.
Az ázsiai térségben három olyan ország került a keleti nyitás fókuszába, amelyekkel a hosszú távú együttműködések különös fontossággal bírtak. Kína, Japán és Dél-Korea. A hazánkba érkező kínai befektetések jellemzően a feldolgozóiparban és a szolgáltatószektorban valósultak meg, többségében zöldmezős beruházások és felvásárlások létrehozásával. Megnőtt a kínai–magyar vegyesvállalatok száma itthon, ilyen többek között a 2016-ban alapított Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Kft. is, amely a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének kivitelezéséért felelős.
Az első japán vegyesvállalatok az 1970-es évek óta vannak jelen a magyar piacon. Elsősorban az autóiparban és az elektronikai szektorban létesítettek zöldmezős beruházásokat, hasonló céllal, mint Kína. Jelenleg több mint 160 japán cég van jelen a magyar gazdaságban, amelyek számos új munkahelyet teremtettek az országban.
A kelet-közép-európai országok között Magyarország volt az első állam, amelyik diplomáciai kapcsolatot létesített a Koreai Köztársasággal, így ez a lépés a későbbi együttműködések során is eredményesnek bizonyult.
Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök (jobbra) Pekingben 2022. decemberben (Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Ting Lin)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!